Bölcsészprofesszorok előadásai a BTK-n

Folytatódott az új professzorok bemutatkozó sorozata a Debreceni Egyetem (DE) Bölcsészettudományi Kar (BTK) és a Bölcsészettudományi Doktori Tanács szervezésében. November 4-én, kedden Czibere Ibolya és Molnárné Kovács Judit professzor tartott székfoglaló előadást a Főépület Karácsony Sándor termében.

- A Bölcsészprofesszorok című négyrészes előadás-sorozat – kapcsolódva a Magyar Tudomány Ünnepe programjaihoz – alkalmat teremt arra, hogy a kar új professzorai a szűkebb szakmai körön túl a szélesebb közönség előtt is bemutassák kutatási területüket, és ez egyben méltó lehetőség a kar részéről, hogy együtt ünnepeljünk tudós kollégáinkkal – mondta köszöntőjében Pete László.

A Bölcsészettudományi Doktori Tanács elnöke beszédében felvetette annak lehetőségét, hogy a jövőben a november minden évben a találkozások hónapja legyen a BTK-n.

- Szinte nap mint nap találkozunk az egyetem Főépületében vagy különböző rendezvények alkalmával. Ismerjük egymást, de nem eléggé, pedig hozzátartozna a kari létünkhöz, hogy kollégáinkat ne csupán oktatóknak, kutatóknak tekintsük, hanem meglássuk személyükben a humánus oldalt is – hangsúlyozta Pete László.

A Bölcsészprofesszorok előadás-sorozat keretében ezúttal is két előadás hangzott el.

Czibere Ibolya, a DE BTK Politikatudományi és Szociológiai Intézet igazgatója A vidék szociológiája. Társadalmi jelenségek és integrációs kihívások a hátrányos helyzetű térségekben címmel ismertette kutatásait. Székfoglalójában azt vizsgálta, hogyan hatnak a földrajzi hátrányok a vidéki, különösen a leszakadó térségekben élők életlehetőségeire és döntéseire. Amartya Sen képesség-megközelítésére támaszkodva az előadás arra hívta fel a figyelmet, hogy nem önmagukban az elért eredmények, hanem a tényleges választási lehetőségek számítanak – vagyis az, hogy valakinek mennyi esélye van változtatni saját életén.

- A hátrányos helyzetű vidéki térségekben a földrajzi elhelyezkedés erősen behatárolja az életutakat. A kevés helyi erőforrás, a gyenge intézményi ellátottság és a korlátozott munkaerőpiaci lehetőségek miatt az emberek aspirációi gyakran szűkülnek, a jövőképek leszűkítve alakulnak ki. A családok és közösségek olyan túlélési stratégiákat alakítanak ki, amelyek a szűkös helyi lehetőségekre reagálnak. A társadalmi kapcsolatok és információáramlás is beszűkül, ami tovább erősíti az elszigetelődést. A mobilitási és migrációs döntéseket gyakran kényszerhelyzetek vezérlik, ingázás, elköltözés vagy éppen a térségben maradás dilemmái jelennek meg – emelte ki Czibere Ibolya professzor.

Az előadás fő üzenete, hogy a területi hátrány nem pusztán gazdasági vagy infrastrukturális probléma, hanem olyan mélyen beágyazott társadalmi jelenség, amely az élet minden szintjét átszövi, az iskolaválasztástól a munkaerőpiaci esélyeken át az identitásig.

A rendezvény második előadója Molnárné Kovács Judit, a DE BTK Pszichológiai Intézet igazgatója volt, aki A sérelmekre adott reakciók „régi-új” perspektívái – Hogyan került a destruktív mellett a konstruktív utak vizsgálata is az igazságosságkutatás látóterébe? címmel tartott prezentációt.

- A szociálpszichológiai igazságosságkutatás klasszikus megközelítése szerint az igazságtalanságok lényege a normasértő egyensúlytalanság, ami a kapott és a normák szerint járó jutalmak vagy büntetések közötti eltérésből származik. E normasértésnek vannak az eredményeket, a döntési módokat és a döntéshozói viselkedést illető aspektusai. A normasértés diszkomfort érzéshez vezet, ami annak csökkentésére motivál – fogalmazott előadásában Molnárné Kovács Judit.

A professzor kiemelte: a szociálpszichológiai elméletalkotásban és az empirikus tanulmányokban is hosszú évtizedekig csak a destruktív válaszok, mint például a megtorlás vagy annak hiánya kapott figyelmet. Azonban – nagyban a pozitív pszichológiai gondolkodás hatásának eredményeképpen – a konstruktív kezdeményezésekkel, a bocsánatkéréssel, megbocsátással kapcsolatos tudás is egyre inkább részévé válik az egyensúly-helyreállításról szóló reprezentációnak.

Az előadás során Molnárné Kovács Judit saját munkásságából vett empirikus tapasztalatok példáival szemléltette a gondolatmenetet.

A Bölcsészprofesszorok soron következő alkalmának előadója Engler Ágnes lesz. A DE BTK Nevelés- és Művelődéstudományi Intézet egyetemi tanára Paradigmaváltás a családi életre nevelés koncepciójában címmel november 25-én, kedden 15:30 órai kezdettel tartja professzori székfoglalóját a Főépület Karácsony Sándor termében.

Sajtóközpont – BZs