Európai romaatlasz készül

A Debreceni Egyetem kutatói is részt vesznek abban a nemzetközi kutatócsoportban, amely a cigányság európai helyzetét feltáró kötet létrehozását készíti elő.

Idén nyáron mutatta be a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszéke hiánypótló romakutatását, amely Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében mérte fel a cigány lakosság valós lélekszámát és társadalmi integrációs helyzetét.

A Debreceni Egyetemen működő kutatócsoport már évek óta együtt dolgozik a témában a Miskolci Egyetem, a lengyel Jagelló Egyetem, a cseh J. E. Purkinje Egyetem, valamint a szlovákiai Eperjesi Egyetem szakembereivel. Utóbbi intézményben dolgozták ki azt a kérdőívet, mely alapján elkészítették a szlovák romaatlaszt. Később a debreceni szakemberek is ebből a módszerből indultak ki a hazai vizsgálatoknál.

A közös kutatás ősszel újabb fejezetéhez érkezett: megfogalmazódott az igény, hogy a csoportban résztvevő visegrádi országok mellett az egész Duna-régióra vonatkozóan elkészítsék az atlaszt. Az érintett országok kutatói december elején Brüsszelben találkoztak, ahol áttekintették az aktuális feladatokat.

- Az elkészült szlovák és a két megyét érintő magyar felmérés mellett folyamatban van a román, illetve elkezdődött a szlovén, a horvát és a bolgár változat előkészítése is. Mi már be tudtunk számolni saját tapasztalatainkról, azokról a specifikumokról, amelyeket itthon észleltünk, s így hasznos tanácsokat adtunk a többi kutatónak a még folyamatban lévő vizsgálatokhoz – mondta el Pénzes János.

A Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék adjunktusa hozzátette: a kutatás a lélekszámadatokon túl a cigányságot érintő gazdasági, társadalmi és kulturális viszonyokról is valós képet ad az önkormányzat által szolgáltatott adatok alapján. A felmérés vizsgálja a romák iskolázottságát, foglalkoztatási mutatóit és térbeli mobilitását is.

- Ez az európai atlasz nem tud minden kérdésre választ adni, de elengedhetetlen, hogy továbbléphessünk a kutatásban, illetve a szakpolitikai ajánlások terén is. A felmérés adatait egészségügyi szakemberek, szociológusok, szociálpolitikusok és oktatási szakemberek is hasznosítják majd – magyarázta Pénzes János.

A nemzetközi programban résztvevő kutatók folytatják az eddigi vizsgálatok eredményeinek kiértékelését, illetve az a cél, hogy a következő időszakban még nagyobb területet tudjanak lefedni a vizsgálatokkal. A Debreceni Egyetem kutatói is keresik a forrásokat, hogy a két megyét érintő kutatást kiterjesszék az egész országra.

Sajtóiroda - TPL