A Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kara egymást követő ötödik félévben hirdette meg szabadon választható kurzusát, melyben a hallgatóknak nyolc klasszikus zenei hangversenyen kellett részt venniük. A ZK kivételével a DE bármelyik karáról lehetett jelentkezni, ahogy mindig, úgy legutóbb is több mint 150 hallgató vette fel a tárgyat. Váradi Judit, a ZK egyetemi tanára, művészeti menedzsere oktatási innovációnak nevezte a kezdeményezést, melynek célja, hogy a klasszikus zenei örökség ápolásával és népszerűsítésével korokon átívelően mutassák be a műfaj művészeti értékeit. Szerinte ez az oktatási célú vertikális transzfer a befogadói kultúra szélesítését, egy tágabb zenei repertoár megmutatását, az ízlésformálást is elősegíti.
Fotó: illusztráció
A kurzus a kar három nagy hangversenysorozatára (Steinway, Konzervatóriumi Esték, Universitas Debrecen) épült és fele-fele arányban vettek részt rajta olyan hallgatók, akik korábban tanultak zenét, illetve olyanok, akik egyáltalán nem.
A hallgatók teljes koncerteket, vagyis teljes műveket hallgattak meg, mivel a zene érzelmi hatása hosszú folyamat révén érvényesülhet, ebből a szempontból egyedülállónak és hiánypótlónak is nevezhető Váradi Judit oktatással összhangban végzett, a kurzusban részt vett hallgatókra fókuszáló kérdőíves kutatása.
- Minden korosztály azt a zenét hallgatja, amit megismert és megértett. Több visszajelzést kaptunk arról, hogy bár korábban bizonyos zeneszerzőt nem ismertek, a kurzusnak köszönhetően egyre többször hallgatják meg ezeket a műveket, 46 százalékuk otthon újra rákeresett arra, amit nálunk hallott először, mivel olyan különleges élményt jelentett neki, amit újra át akart élni. Kilencvenhat százalékuk úgy nyilatkozott, hogy megérintette őket a kurzus és sikeresen elmélyültek ebben a zenei folyamatban. Nyitottá váltak a klasszikus zene iránt. Az is látszik, hogy sokan fontos közösségi eseményként értelmezik a hangversenyeket, megfogta őket, hogy olyan emberekkel alkottak egy közösséget, ahol az ízlésvilág teljes mértékben azonos – tette hozzá.
A kutatás szerint leginkább az előadóművész, a zenei tartalom közvetítője köti le a legjobban a figyelmüket. Az ő mozgása, mimikája, profizmusa, a zene iránti szenvedélye és átélése sokaknak jó példát mutatott. Emellett a zenész hallgatók iránti tisztelet, a hangszerek megszólaltatása, színpadi sokszínűsége, az előadók játékának sokfélesége, a zenei összhang és együttműködés varázsa, az affektív érzelemhez kapcsolódó érzések, a kognitív élmények, vagyis az új ismeretek megszerzésének lehetősége is fontos tényezők, de ugyanilyen lényeges hatáselem volt a hangversenyterem miliője is.
- Nagyon intenzíven élik meg azt, hogy közösség- és viselkedésformáló kurzuson vesznek részt, több órán keresztül telefon nélkül kell létezniük, s közben olyan közvetlen hatásnak vannak kitéve, ami során – saját bevallásaik szerint – csak ülnek és ámulnak. Az újszerű élmény révén olyan segítséget is kaphatnak, mely oldja a szorongást, segíthet az önismeret fejlesztésében – emelte ki Váradi Judit.
Tóth Ákos innovációért, oktatási ügyekért és nemzetközi kapcsolatokért felelős kari igazgató szerint a társadalmi szerepvállalás erősítése is célja a kurzusnak, ennek érdekében kitárták a ZK kapuit más karok hallgatói előtt.
- Lehetőséget kínálunk az egyetemistáknak arra, hogy klasszikus zenei koncerteket lássanak és halljanak. A kezdetektől hatalmas siker a kezdeményezés, minden félévben rengeteg a visszatérő, ami megmutatja, hogy olyan élményeket szerezhetnek a hallgatók, amikre korábban nem volt lehetőségük. Mivel a kurzusra csak más karokról jelentkezhetnek, ezáltal sikeresen teljesül a tudásbővítés elve az egyetemen belül, és a ZK is jobban beépül az egyetemisták mindennapjaiba – tette hozzá.
Ilyen típusú kutatást Magyarországon még nem végeztek. A kutatás eredménye hamarosan publikáció formájában is hozzáférhető lesz.
Sajtóközpont - BZ
Hiánypótló kutatást végzett a Debreceni Egyetem hallgatóinak klasszikus zenéhez fűződő viszonyáról a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kar professzora. Váradi Judit a kar klasszikus zenei hangversenyekre épülő kurzusán résztvevő hallgatókat kérdezte arról, minek köszönhetően kerültek közelebb a műfajhoz, és milyen hatást gyakoroltak rájuk a koncertélmények.
