Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja az esemény megnyitóján hangsúlyozta: egy újabb olyan rendezvényt tartanak a Gazdaságtudományi Karnak köszönhetően, melynek keretében a hallgatók hasznos ismeretekkel és újfajta látásmóddal gazdagodhatnak.
- Olyan szakemberek tartanak rendszeresen előadásokat nálunk, akik a saját területükön specialistának számítanak. Egy olyan szakmai közösség működik ismét együtt, mely mindenkinek csak a javára válhat – vélekedett a kancellár.
Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora kiemelte: az elmúlt időszakban teljesen átalakult a társadalmunk.
- A magyarok veleszületett sajátossága a konnektivitás, amely a jövőben a gazdaságpolitika egyik vezérelve lesz, átformálja majd az életünket. Más szakmák, tárgyak lesznek az egyetemen, eltérő foglalkozások. Rendkívüli mértékben változik a világ, melyben mindenki keresi a helyét. Ez a konferencia remek lehetőséget kínál arra, hogy lássuk, nekünk hol a helyünk, hol lehet a helyünk – fogalmazott a rektor, aki megemlítette: a vasfüggöny időszakában ő is megtapasztalhatta, mi is az a blokkosodás.
A megnyitót követően Joó István, a HIPA vezérigazgatója, befektetésösztönzésért és kiemelt magyarországi nagybefektetések megvalósításáért felelős kormánybiztos tartott előadást.
A Debreceni Egyetem korábbi hallgatója kitért arra, mi is az a blokkosodás és mi a konnektivitás. Elmondta: vannak olyan hangok, melyek szerint szét kellene választani a kínai és az európai gazdaságot, a történelmi példák azonban a magyar konnektivitási stratégiát igazolják. A helyes úton akkor járunk, ha a beruházásösztönzés területén is az együttműködésre törekszünk. Ennek a tudatos stratégiának az eredménye, hogy Magyarország mára a nyugati és keleti csúcstechnológiák találkozási pontjává vált, Debrecen pedig az egyik legnagyobb nyertese a sikeres konnektivitási stratégiának.
György László gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért és a Tanítsunk Magyarországért program koordinációjának ellátásáért felelős kormánybiztos is felszólalt a rendezvényen. Többek között a blokkosodás negatív hatásairól beszélt a Debreceni Egyetem címzetes egyetemi tanára. Emellett pedig az ellenszerekre is kitért, amelyek között megemlítette a beruházások szükségességét, a munkát és a tudás hasznosítását, vagyis a magyar gazdaságstratégia fontos alappilléreit.
Dobos Balázs, a Makronóm Intézet szakmai igazgatója előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az utóbbi években lelassult a globalizációs folyamat. Elmondta: egyre inkább az látszik, hogy ideológiák mentén egyes országok blokkokba szerveződnek, vagy legalábbis törekednek erre. A Makronóm Intézetnél több forgatókönyv mentén számolták ki, ennek milyen gazdasági hatásai lehetnek és Európa mindenképpen jelentős veszteségekkel nézne szembe.
Egyetértés volt abban, hogy a blokkosodásnak nincs hosszútávú nyertese, a kérdés, ki mennyit veszít általa.
A Gazdaságtudományi Kar dékánja, Fenyves Veronika megosztotta, hogy a Debreceni Egyetem és a Makronóm Intézet között még január közepén köttetett, a gazdaságtudományi képzés fejlesztéséről és egy új kihelyezett tanszék létrehozásáról szóló együttműködési megállapodásnak ez a konferencia az első kézzel fogható állomása. A dékán kitért arra, hogy több mint háromszázan vettek részt a rendezvényen, hallgatók, oktatók és vállalati szakemberek.
- Az együttműködés és maga a konferencia is remek példa arra, hogy az intézményünk kiemelt figyelmet fordít a különböző vállalati partnerekkel való kooperációra, hiszen ebből mindenki csak profitálhat. A Makronóm Intézettel történő együttműködés révén a közgazdászhallgatóknak lehetőségük van jobban belelátni a globális gazdasági folyamatokba – mutatott rá Fenyves Veronika.
A rendezvényt egy panelbeszélgetés zárta: Révész Béla Ákos, a Makronóm Intézet gazdasági elemzőjének moderálása mellett Bács Zoltán kancellár, Santo Martin, a Makronóm Intézet vezető elemzője, Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, valamint Horváth Levente, az Eurázsia Központ igazgatója vitatta meg a blokkosodás elkerülésének lehetséges módjait.
A szakemberek kitértek többek között a zöld átállás kérdésére is, amely nem képzelhető el Kína nélkül, de a fő csapásvonalat a blokkosodás és annak hatásai adták. A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy az ideológiai alapú blokkosodás nem jó irány, és szükség van a kölcsönös előnyökön és tiszteleten alapuló nemzetközi együttműködésre.
Sajtóközpont
