A csemegekukorica a hazánkban termesztett legfontosabb szántóföldi zöldségnövény, termesztése kedvező ökológiai feltételeket és intenzív agrotechnikát igényel. A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK), valamint az Általános Orvostudományi Kar (ÁOK) most záruló kutatási projektjének célja az volt, hogy olyan komplex technológiai modelleket dolgozzon ki, melyek elősegítik a csemegekukorica termésmennyiségének növelését, valamint olyan minőségi alapanyagot - healthy food - állítson elő, amely az emberi egészség megőrzését és javítását támogatja.
- A programban három üzemben, szántóföldi kisparcellás, valamint mezoparcellás körülmények között vizsgáltuk öntözött, illetve öntözetlen feltételek mellett a különböző termesztéstechnológiai rendszerek csemegekukorica termésére és minőségére gyakorolt hatását. Eredményeinkről elmondható, hogy a program utolsó évében beállított általános, intenzív és szuperintenzív modellek esetében átlagosan hektáronként 27-29 tonna termést tudtunk előállítani. Kijelenthető tehát, hogy a kutatási-fejlesztési projekt valamennyi vállalt feladata, célkitűzése maradéktalanul teljesült a négyéves periódusban - mondta a program értékelése kapcsán Pepó Péter, a program szakmai vezetője, a DE MÉK Növénytudományi Intézet egyetemi tanára.
Csajbók József, a Növénytudományi Intézet vezetője kiemelte: csaknem 20 genotípus közül választották ki azt a négy, majd az utolsó évre két csemegekukorica-genotípust - Tyson, Dessert R78 -, melyek kis- és mezoparcellás tesztelése, illetve üzemi vizsgálatai eredményeként, részletes ökonómiai elemzései alapján megállapítást nyert, hogy a csemegekukorica jövedelmező termesztése intenzív agrotechnikát igényel, melynek két súlypontos eleme a tápanyag- és vízellátás szakszerű és hibridspecifikus megvalósítása.
A DE ÁOK Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet kutatói a csemegekukoricában található lutein és zeaxantin hatásait vizsgálták egyebek mellett a retina-károsodások, az időskori szemkárosodások és más időskori betegségek, mint a kognitív hanyatlás, illetve a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében és kezelésében.
- A kísérleteink során monitoroztuk a kísérleti állatok testsúlyát, vércukorszintjét, glükóztoleranciáját, kognitív funkcióit, szív- és érrendszeri állapotát, valamint látásfunkcióját. Időskori állatmodellt alkalmazva értékeltük a csemegekukorica természetes formájának élettani hatásait is, különös tekintettel a látásfunkció megőrzésére és a karotinoidok szemvédő tulajdonságaira. A kutatásaink eredményei azt bizonyították, hogy a rendszeres, megfelelő beltartalommal rendelkező csemegekukorica-fogyasztás nem növeli az elhízás, illetve diabétesz kockázatát, ugyanakkor hozzájárulhat a szem egészségének megőrzéséhez. A folyamatban levő molekuláris, szövettani és egyéb vizsgálatok pedig további értékes információkkal szolgálhatnak még számunkra – tette hozzá Kiss Rita, az Általános Orvostudományi Kar Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet adjunktusa.
A kutatás a 2020-1.1.2-PIACI-KFI-2020-00064 azonosítószámú, Win-win technológia a healthy food csemegekukorica termesztésben elnevezésű pályázat támogatásával valósult meg. A program konzorciumi partnerei voltak a Fitopedon Kft, az Irrifarm Kft., a Geoterra 96 Kft., valamit a Formula GP Kft.
Sajtóközpont - ÉE
