Váradi Judit, a konferencia elnöke, a Zeneművészeti Kar egyetemi tanára hangsúlyozta, hogy az esemény beváltotta a hozzá fűzött reményeket és teljesíti célját: a doktori iskolák, a szakemberek és a zenepedagógusok minden eddiginél szorosabb párbeszédet folytathatnak egymással, így számos jó gyakorlatot építhetnek be szakmai tevékenységükbe.
- Nagyon sokat jelent a karnak és a szakmának, hogy évente rendezhetjük meg a konferenciát, melynek arculata kizárólag a zenetudományhoz, az előadóművészethez, a zenepedagógiához kapcsolódik. Ebben a fókuszban a tanácskozás egyedülálló az országban. Mindenkinek az a célja, hogy tájékozódjon arról, mivel foglalkozik ma a szakma, és újabb ismeretekkel gazdagítsa a repertoárját. Évről évre egyre változatosabb és gazdagabb a témakínálatunk, ebből is látszik, mennyire szerteágazó a zenepedagógiát érintő tematika – fogalmazott Váradi Judit.
Az esemény megnyitóján elhangzott: az egyetem doktori programjában már a tizedik olyan disszertáció készül, amely kifejezetten a zenepedagógiához kötődik.
- Tizenkét éve indult a zenepedagógiai kutatásokat támogató program, azóta egyre több zenész kap doktori fokozatot a Debreceni Egyetemen. Ez annak köszönhető, hogy a Neveléstudományi Doktori Iskolában egyre több ilyen tematikájú tudományos munka születik. Azt kívánom, hogy minden zenepedagógus a szigorú szabályok közé szorított kutatói munka mellett őrizze meg az egyéniségét, és ezáltal egymás munkájához is nagy nyitottsággal közelítsen – fogalmazott Pusztai Gabriella, a DE Nevelés- és Művelődéstudományi Intézet igazgatója, a Humán Tudományok Doktori Iskola vezetője.
Lakatos Péter, a DE Zeneművészeti Kar dékánja a szakmai esemény zárásán elmondta: a konferencia új távlatokat nyitott a szakemberek számára.
- Hálás vagyok azért, hogy újra vendégül láthatta a kar az ország zenepedagógusait és olyan előadásokat hallhattunk tőlük, melyek szakmailag a legmagasabb szintet képviselték. Az elhangzott kérdések és hozzászólások mindenki számára inspirációt jelentettek, mindegyik fontos üzenetet hordozott, akár a digitális oktatással kapcsolatban. Olyan találkozási pont ez, amely hosszútávon határozhatja meg a zenepedagógia fejlődését és a kutatások további irányait – emelte ki a kari vezető.
A szakmai eseményen összesen kilenc szekcióban harmincöt előadótól negyvenegy előadást hallhattak a résztvevők, egyebek mellett az ének-zene tanárszakos hallgatók képzésévek kapcsolatos tapasztalatokról, a középiskolások, valamint a felnőttek körében tetten érhető, kezdeti zenetanulási motivációkról, emellett arról is, hogyan készítik fel a növendékeket a nyilvános szereplésekre a zeneiskolákban, milyen ismeretekkel rendelkeznek az öt-tíz éves gyermekek a népzenéről és a néphagyományokról. Szó volt a kognitív zenepedagógiáról, az egyetemisták klasszikus zenei hangversenyekhez fűződő attitűdjéről, a zeneművészeti szakgimnazisták pályaorientációjáról, illetve a zenetanárok tapasztalatokat cserélhettek arról is, mit gondolnak a művészeti és zenei nevelés jelenlegi helyzetéről, hogyan lehet minél aktívabb szerepvállalásra ösztönözni a szülőket a zeneoktatás területén.
A negyedik alkalommal megrendezett zenepedagógiai konferenciát a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet, A Jövő Művészetéért Alapítvány és a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kar támogatta.
Sajtóközpont - BZ
