- A Debreceni Egyetem hazánk egyik legátfogóbb oktatási-kutatási portfólióval rendelkező felsőoktatási intézménye, amelynek rendkívül erős bölcsész kara és történettudományi intézete van. Nagyon sok olyan kutatási téma van, amelyben egy ilyen széles spektrumú egyetem ki tudja szolgálni a magyarságkutatást – jelentette ki Szilvássy Zoltán rektor az együttműködés kapcsán tartott keddi sajtótájékoztatón. Az egyetemi vezető kiemelte, hogy a legkorszerűbb orvosbiológiai technológiák – genomika, lipidomika, proteomika – segítségével új felfedezések érhetőek el olyan szegmensekben, amelyeknél a hagyományos módszerek már nem hoznak eredményeket.
A rektor megjegyezte, hogy a DE szoros kapcsolatban van az Atommagkutató Intézettel, ahol számos olyan radionuklid módszerrel dolgoznak, amely a régmúlt eseményeinek felderítésében hasznos lehet. A Bölcsészettudományi Kar és a társadalomtudományi intézetek pedig a klasszikus magyarságkutatásban tudnak segíteni.
- A Magyarságkutató Intézet 11 tudományterületet ölel fel, ezek közül a néprajzi, történelmi, régészeti, archeogenetikai és vallástörténeti vonalon tervezünk közös munkát a Debreceni Egyetemmel. Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy megállapodást köthetünk egy ilyen nagy intézménnyel, amely több mint 500 éves történetével, 30 ezer hallgatójával képes lesz azt a pluszt hozzátenni, amely biztosítja a tudásközvetítést biztosítja a jövő generációi számára – fogalmazott Horváth-Lugossy Gábor. A főigazgató köszönetet mondott Pósán László egyetemi docensnek az együttműködés létrehozásában vállalt szerepéért, valamint kiemelte Bárány Attila professzor tevékenységét, akivel a történetkutatásokban fognak közösen dolgozni.
- A Magyarságkutató Intézet az Archeogenetikai Kutatóközponton keresztül a tervek szerint a debreceni, a szegedi, a győri és a pécsi egyetemen fog archeogenetikus képzést indítani. Fontos, hogy ennek a tudományterületnek az eredményei egzakt módon bizonyítják a magyarság vándorlásához kapcsolódó kutatásokat. Ezek az 5-10. század közötti időszakot, illetve a klasszikafilológiai módszerek révén a középkor további, ma még kevésbé feltérképezett időszakait érintik – sorolta Horváth-Lugossy Gábor.
A kedden aláírt megállapodás közös kutatási programok indításáról, tanulmánykötetek készítéséről, valamint kapcsolódó szakmai konferenciák, kiállítások szervezéséről szól.
Bárány Attila egyetemi tanár, a 2014-ban alakult „Magyarország a középkori Európában” Lendület-kutatócsoport vezetője elmondta, hogy 2019. június 30. után az intézmény Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Programján belül folytatják a megkezdett munkát.
- Magyarország Európában elfoglalt helyét kutatjuk a 13., 14., 15. században. Forrásfeltárást, alapkutatást végzünk, a hazánkról Nyugat-Euróban alkotott képet vizsgáljuk. Eddig ismeretlen, fel nem tárt forrásokat gyűjtünk angol, francia, olasz, valamint a középkori Német Lovagrend területein: Észak-Lengyelországban, Litvániában, Lettországban, Észtországban a levéltárakban, kézirattárakban. Az elmúlt öt év eredményeiről egy képi alapú adatbázist hoztunk létre, s ezt a munkát szeretnénk folytatni a jövőben a Magyarságkutató Intézettel közösen – fejtette ki Bárány Attila.
Az együttműködés keretében növelni szeretnék a Nyugat-Európában a középkori magyar történelemről elérhető magyar szerzőktől származó idegennyelvű kötetek számát, ugyanis jelenleg nagyon kevés ilyen jellegű kiadvány érhető el a nyugati könyvespolcokon.
A kutatócsoport munkájában és a megállapodás létrehozásában is közreműködő Pósán László kitért rá, hogy az elmúlt években megvalósuló debreceni infrastrukturális beruházásoknak köszönhetően számos régészeti feltárás kezdődött a megyében, melyek során jelentős leletek kerültek a felszínre, ezért most vizsgálják az együttműködési lehetőségeket többek között a Déri Múzeummal is.
Sajtóiroda - TPL
