Az infrastruktúrafejlesztést elsősorban az indokolta, hogy folyamatosan növekszik a Debreceni Egyetem Műszaki Karának hallgatói létszáma: a 2006-ban indult oktatási palettabővítéskor az intézménynek kétezer hallgatója volt, most már több mint háromezer van. A beruházás célja, hogy a DE a legmagasabb szintű infrastrukturális hátteret biztosítsa a műszaki mérnökképzés gyakorlati és elméleti oktatásának, igazodva a város járműiparban betöltött meghatározó szerepéhez.
Kossa György, a Debreceni Egyetemet fenntartó Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány (GTIDEA) kuratóriumi elnöke elmondta: a DE MK idén ünnepli fennállásának 60. évfordulóját, mely idő alatt jelentős szerepet játszott országunk ipari fejlődésében a mérnökgenerációk képzésében.
- A Debreceni Egyetem mindig kiemelt céljának tartotta a folyamatos fejlődés előmozdítását, az oktatás színvonalának emelését, a kutatás-fejlesztés segítését, valamint a régió gazdasági és társadalmi megerősítését. A Műszaki Kar új és megújult épületének átadásával újabb mérföldkőhöz érkeztünk ebben a küldetésben. Ez az épület nem pusztán tégla és beton. Ez az épület a tudás háza, ahol mérnök generációk készülnek fel arra, hogy formálják a világot – fogalmazott Kossa György.
A kuratóriumi elnök szerint ez egy olyan központ, amely lehetőséget teremt arra, hogy a térség fiataljai korszerű, 21. századi környezetben sajátítsák el a legmodernebb technológiákat, a jövő iparágainak alapjait, ezzel a Műszaki Kar nemcsak a diákok képzését erősíti, hanem a magyar gazdaság versenyképességét is.
- A beruházásnak köszönhetően a kar az ország egyik legjelentősebb műszaki képzőhelyévé vált. A számok önmagukért beszélnek, míg országos szinten a műszaki végzettséggel rendelkezők, a hallgatók elhelyezkedési aránya 87 százalék, a Debreceni Egyetem Műszaki Karán végzetteknél ez az arány 93 százalék, és sokan közülük vezető pozíciókba kerülnek hazai vagy nemzetközi cégeknél – ismertette Kossa György.
Bács Zoltán, a DE kancellárja arról számolt be, hogy a 4 milliárd forintból megvalósított beruházás része egy hatalmas 29 és fél milliárdos fejlesztési programnak, ami a Debreceni Autóipari Központ létrehozása néven folyik az egyetemen. Ennek elemei az MK Ótemető utcai Campusán négy ütemben 12 milliárdból zajló korszerűsítés, bővítés, a Vezér utcai egyetemi ipari parkban a Járműlabor építése, illetve az Egyetem téri campuson a Kémiai épület megújítása.
- A Debrecenben végbement iparfejlesztés, és azon belül a BMW autógyár megérkezése igényli azt, hogy az oktatás is lépést tartson ezen cégek igényeivel. Elkezdődött egy folyamat, amelynek kapcsán a város és az ipari szereplők még szorosabbra fűzik kapcsolataikat, és az egyetem olyan társadalmi, szociális kutatásokat is fog végezni a következő években, amelyek ezeken a területeken is meghatározzák majd a fejlődés irányát – jelentette ki Bács Zoltán.
A kancellár köszönetet mondott azoknak a vállalatoknak, amelyek segítették az új épületben található 10 labor berendezését és a karon zajló oktatásban is részt vesznek. Végül példásnak nevezte azt az együttműködést, amely Debrecenben jellemzi az önkormányzatot, az állami vezetést, az egyetem, az ipari szereplők és a társadalmi szereplők viszonyát.
Szilvássy Zoltán, a DE rektora arra emlékezett, hogy amikor a 2013-as évnyitó után a maihoz hasonló keretek között adták át ennek az épületnek az Auláját érezhető volt, hogy itt valami nagyon különleges dolog veszi kezdetét.
- Azt vizionáltuk, hogy a Műszaki Kar olyan gyors fejlődési pályára fog lépni, olyan nemzetközi szintet fog elérni, mint például a TTK, a BTK, a MÉK, vagy az ÁOK. Ez így is történt. A Műszaki Kar ma kiváló műszerekkel, technológiákkal rendelkezik, szakképzett oktatóik és hallgatóik számos nemzetközi versenyen kiemelkedő helyezéseket érnek el. Például a nukleáris energetikában évek óta a mi hallgatóink vannak az első három, négy helyen. A karnak igen nagy a reputációja – fogalmazott a rektor.
Szilvássy Zoltán szerint a siker alapja Debrecen, az egyetem és az iparvállalatok együttműködése.
- A gazdaság kultúra nélkül egyszerűen profit maximalizálás lenne, de a kultúrával együtt valami csodálatos egység. A BMW, az egyetem és a város szövetségéhez interkontinentális együttműködések is társulnak, hiszen a Debreceni Autóipari Klaszter Egyesületnek egyaránt vannak kínai, német és magyar tagjai – sorolta a DE rektora.
Papp László, Debrecen polgármestere arról beszélt, hogy ez a város képes minden nehézség ellenére a lehetőségeket megragadni, dolgozni, fejlődni. Ma ennek a törekvésnek a szimbóluma a DE MK új része.
- Ez az impozáns új épület kiválóan reprezentálja városunk modernkori fejlesztési stratégiáját. Az oktatásnak kéz a kézben kell járni a gazdasággal – magyarázta a városvezető.
Hangsúlyozta: míg 2015-ben 72 ezer diák tanult az óvodától az egyetemig Debrecenben, most több mint 82 ezer.
- Itt az új épület falai között egyszerre jelenik meg a kormányzat, Debrecen városa, a Debreceni Egyetem, a helyi cégek erőfeszítéseinek és a hallgatók igényeinek a szintézise. Nagy cégek kooperálnak a Műszaki Karral, külön oktatótermeket hoznak létre a legmodernebb eszközökkel felszerelve, és egyre több hazai és külföldi hallgató választja az intézményt, miközben a város és a kormányzat azon dolgozik, hogy minél többen a végzés után is itt képzeljék el életüket, itt képzeljék el a jövőjüket. Az egyetem képzései nélkül nem tudnánk kiszolgálni, támogatni az ipar munkaerőigényét, az állami támogatás nélkül pedig nem épülhetett volna meg ez a színvonalas képzési helyszín – vélekedett Papp László.
Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter kiemelte, megújult, sikeres a magyar felsőoktatás, aminek egyik kiemelkedő példája a Debreceni Egyetem. Elárulta: a siker egyik kulcsa, hogy az egyetemeket helyben kell irányítani, nem Budapesten, hanem helyben kell, hogy eldőljenek azok a dolgok, amelyek az egyetemek oktatását, kutatását és a gazdasággal való együttműködését jellemzik.
- Az egyetemek nem önmagukért valók, hanem a helyi gazdasági élet szereplőivel együttműködnek. Tizenkét egyetemünk van a világ legjobb öt százalékában, és a Debreceni Egyetem a világ legjobb két százalékába tartozik. Műszaki mérnöki területen pedig dobogós helyet ér el évek óta – büszkélkedett a tárca vezetője.
A miniszter hangsúlyozta, hogy egyre többen választják a megújult magyar felsőoktatást, az idei felvételi rekordot döntött, csaknem 130 ezren jelentkeztek a megújult egyetemekre. A Debreceni Egyetem ebben a jelentkezési rangsorban ezüstérmes lett. Mi több, 45 százalékkal nőtt a megújulás kezdete óta, azaz 2022 óta a műszaki, természettudományi, mérnökinformatikai területen a jelentkezők száma, amely a magyar gazdaság számára egyértelműen fontos.
- Debrecenben, köszönhetően a BMW-vel közösen tett vállalásnak, megújul a műszaki, a mérnöki képzés. Ehhez pedig nemcsak fejben, hanem infrastruktúrában is meg kell újulni. Ez nem kevesebb, mint 12 milliárd forintból történik meg – ismertette Hankó Balázs.
A kulturális és innovációs miniszter hozzátette: 150-200 ezer debreceni és Debrecen környéki ember a DE-vel közvetlen kapcsolatban áll. A régióban a munkavállalók nagy része itt végez. A DE nem pusztán egyetem, hanem az egyik legnagyobb vállalat . 11 évvel ezelőtt 80 milliárd forinttal gazdálkodott, manapság ez pedig nem kevesebb, mint 260 milliárd forint, melyből 100 milliárd forint itt a vármegyén belül hasznosul. Az intézmény 5200 vállalkozással tart fenn kapcsolatot, vagyis a DE a vármegye és a régió motorja.
Az új épületrészt Husi Géza, a DE MK dékánja mutatta be a vendégeknek.
Az új épület átadó ünnepségén az is kiderült, hogy a DE MK idén 60 éves Műszaki Karának modernizálását négy ütemben végzik. Az új épületszárny építése volt az első ütem. A jelenleg zajló második ütemben hídszerkezettel kötik össze a kar U-alakú ,A” épületét és a Mechatronikai Mérnöki Tanszéknek helyet adó, különálló létesítményt. Utóbbit teljes egészében felújítják és egy emeletet építenek rá. A harmadik ütemben újul meg az „A” épület, a korszerűsítés befejező szakaszában pedig teljeskörűen átalakítják az Ótemető utcai épületszárnyat.
Sajtóközpont - OCs
