Magyarországon egyre nagyobb figyelmet kapnak a nyílt kutatások és a tudományos kommunikáció változásai, emiatt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal koordinálásával 2021 őszén hivatalos állásfoglalás született a nyílt tudomány gyakorlati irányelveiről. Az ezt támogató NI4OS-Europe elnevezésű projektben fontos szerepet tölt be a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár, mely egy évtizede tájékoztatja a kutatói közösséget a nyílt tudománnyal kapcsolatban.
A pénteki tanácskozás központi témája a nyílt tudományos gyakorlatok, az Európai Nyílt Tudományos Együttműködés (EOSC) adta lehetőségek és a kutatási adatkezelés módszertanának elmélyítése volt. Az online tanácskozáson arra ösztönözték a részt vevő magyar kutatókat, hogy nyílt és együttműködő kutatási módszereket alkalmazzanak.
- A nyílt tudomány a 21. századi tudományos tevékenység kultúráját, értékrendjét és azokat a folyamatokat írja le, amik mentén a kutatók, a tudományt támogató szervezetek dolgoznak. Ilyen szervezet a könyvtár is. Ezt a paradigmaváltást követjük ezeken a fórumokon, arról beszélgetünk, hogy milyen változások mennek végbe a tudományos kutatásokban, az adminisztrációs terhek csökkentése mellett miként nyújthatunk az egyetemi oktatóknak, kutatóknak, hallgatóknak, dolgozóknak olyan szolgáltatásokat, melyek az átlátható és adatvezérelt bizonyítékokon alapuló kutatásokat segítik. A fórum összehozza az olyan szolgáltatókat, mint a könyvtár, összekapcsolja a kutatókat és lehetőség van az együttgondolkodásra - nyilatkozta a hirek.unideb.hu-nak Karácsony Gyöngyi, a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár igazgatója.
Mohácsi János, a KIFÜ kiemelt szakértője szerint a tudománynak tartania kell a lépést a technológiai fejlődéssel, ugyanis a hozzáférhetőség, a tudományos eredmények egyszerű és gyors visszakereshetősége, felhasználhatósága alapvető elvárás a modern kutatómunkában.
- Több hazai és nemzetközi szakmai eseményen vesz részt az ügynökség annak érdekében, hogy bemutassa a hazai kutatások szereplőinek véleményét, felvázolja a jövő feladatait, valamint azokat a pályázati lehetőségeket, amik támaszkodnak az open science témájához - tette hozzá Mohácsi János.
Az online tudományos fórumon több szakmai előadást hallhattak a résztvevők. Zoe Cournia, az Athéni Akadémia Orvosbiológiai Kutatási Alapítványának tagja az Európai Nyílt Tudományos Együttműködés élettudományok területét érintő gyakorlati hasznáról, valamint a téma szolgáltatói és társadalmi megközelítéseiről beszélt. Ferenci Tamás, az Óbudai Egyetem Élettani Szabályozások Kutatóközpont munkatársa a kutatási adatok kezelése során az egészségtudományokban tetten érhető kihívásokat és a bevált gyakorlatokat mutatta be, Lencsés Ákos, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség adatgazdásza pedig a KIFÜ eddigi eredményeit, céljait, az Európai Nyílt Tudományos Együttműködés aktualitásait foglalta össze.
Sajtóközpont - BZ
Az informatika és az adattudomány kutatásokban betöltött szerepét, a tudományos eredmények közzétételének és elérhetőségének fontosságát hangsúlyozták a szakemberek a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár (DEENK), valamint a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) által közösen szervezett VI. Nyílt Tudományos Fórumon.
