Az emberi agy fejlődésével kapcsolatban a tudomány korábban azon az állásponton volt, hogy azt szinte kizárólag a gének határozzák meg. Később az a nézet vált uralkodóvá, hogy inkább szinte mindent a környezet befolyásol – mondta a hirek.unideb.hu-nak Molnár Zoltán.
- Szerintem az igazság valahol a kettő között helyezkedik el. Vannak olyan időszakok az agy fejlődésében, például a korai szakaszban, amikor inkább a gének dominálnak, de később a környezetnek egyre nagyobb a befolyása. Bizonyos tényezők a környezet hatása nélkül nem alakulnak ki. Például ha nincs megfelelő vizuális, taktilis inger, az agy ezt értelmező része nem fog rendesen kifejlődni – magyarázta az Oxfordi Egyetem Humán Anatómia és Genetika Tanszékének professzora, aki az idegtudományok fejlesztésére létrejött NeuortechEU európai egyetemi együttműködés keretében látogatott el a Debreceni Egyetemre.
A szakember hangsúlyozta: a tudomány jelen állása szerint az agy részletes struktúrája alapján meg lehet mondani, hogy az illető férfi vagy nő, jobb vagy balkezes, illetve beszél-e idegen nyelveken és azokat mikor tanulta meg. Amennyiben valaki például sokat teniszezik vagy zongorázik, az agyának ezzel foglalkozó részei szintén megerősödnek és nagyobb lesz az a terület, ami ezekkel a funkciókkal aktiválódik.
- Így mindenki maga formálhatja a saját agyát az élete során. Ennek a későbbiek folyamán komoly szerepe lehet a neurodegeneratív folyamatokra is. Például azt figyelték meg, hogy aki sokat táncol, sok időt tölt társaságban, több nyelven beszél, annál lecsökken a kockázata annak, hogy a társas érintkezéseket gátló degenerációs idegrendszeri elváltozások alakuljanak ki – ismertette.
A professzor szerint az, hogy milyen volt a gyermekkorunk, valószínűleg nagyban befolyásolja, hogy idős korunkban milyen idegrendszeri betegségeink alakulhatnak ki.
Molnár Zoltán a témáról összesen három előadást tartott a Debreceni Egyetemen főleg orvostanhallgatóknak, egyet magyarul, kettőt angolul.
- Nagyon jó volt megtapasztalni, hogy milyen magas színvonalú az itteni orvosképzés, az előadások után a hallgatók remek kérdéseket tettek fel. Ezen felül több debreceni, környékbeli kutatóval is kiváló, a kutatásokat segítő személyes kapcsolatot sikerült kialakítanom – hangsúlyozta az agykutató.
Sajtóközpont - OCs
