Szociális robotika az idősgondozásban

A szociális robotokról esett szó a Debreceni Egyetem Kognitív eto-mérnöki rendszerek és robotok kutatócsoportja, valamint a Digitális interakciók kutatócsoport közös hétfői workshopján. A rendezvényen a robotika szakértői mellett kórházigazgatók és szociális intézmények vezetői is részt vettek. Utóbbiak arról beszéltek, milyen, a munkájukat segítő gépekre lenne szükségük a közeljövőben.

A Debreceni Egyetem Műszaki Kar (DE MK) Villamosmérnöki és Mechatronikai Tanszék (VMT) egyetemi tanára, az angol nyelvű workshop házigazdája elmondta: azok a gépek tekinthetők szociális robotoknak, amelyek képesek emberek között önállóan mozogni és kapcsolatba lépni akár gesztusokkal, akár szavakkal úgy, hogy az ember számára természetesnek tűnjön, ne legyen zavaró. A tudomány ezt nevezi szociális interakciónak. Ilyenek többek között a beszédet megértő és válaszolni is képes pincér és recepciós robotok, amelyekkel hazánkban is az egyre több helyen találkozunk.

 
- Például a robotporszívó akkor válik szociális robottá, amikor belépek a szobába, köszönök neki és az visszaköszön, majd megkérdezi, hogy tovább porszívózom-e vagy inkább csendet szeretnék – magyarázta Korondi Péter a Debreceni Egyetem Kognitív eto-mérnöki rendszerek és robotok kutatócsoportja, valamint a Digitális interakciók kutatócsoport közös rendezvényén.

 
A norvég Trygve Thomessen, a PPM Robotics AS igazgatója elmondta, hogy a fejlett világ elöregedő társadalmaiban mind komolyabb problémát jelent az idősek gondozása. Miközben növekszik a gondoskodásra szorulók száma, a velük foglalkozóké csökken. A robotok alkalmazása megoldást jelenthet. A norvég kormány 600 millió eurót szán ezen probléma megoldására, de a technikai gondokat sokan alábecsülik, ezért szükséges a különböző tudományterületek nemzetközi összefogása.

 
Korondi Péter szerint a rendezvényt szervező két DE-kutatócsoport azért lehet jó partner egy ilyen nemzetközi kutatásban, mert annak tagjai az egyetem négy karának (MK, BTK, ÁOK és TTK) tudományterületeit képviselik.  
 
A workshopon Husam A. Almusawi mérnök, a Műszaki Kar Villamosmérnöki és Mechatronikai Tanszék adjunktusa arról beszélt, hogy a robotok hogyan tudnak közlekedni mozgó emberek között úgy, hogy ne menjenek senkinek neki. Csukonyi Csilla pszichológus a BTK képviselőjeként, egyben a Digitális interakciók kutatócsoport vezetőjeként arra hívta fel a figyelmet, hogy az idősgondozásban használt robotokat be kell illeszteni az egészségügyi intézmény szervezeti kultúrájába, és a humán erőforrás támogatása, illetve tehermentesítése alapvetően a feladatuk, de a legfontosabb az, hogy ne lélektelen vastömegek legyenek, hanem az idősekkel pozitív interaktív kapcsolatot kialakító társrobotok.

Szücs Péter neurobiológus, az ÁOK Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének igazgatója előadásában orvosi, illetve neurobiológusi szemmel közelítette meg a problémát. Ismertette, hogy az ápoltak milyen időskori neurológiai változásával kell az ápolóknak szembenézni és ezek a változások hogyan vezethetnek demenciához, Alzheimer- vagy Parkinson-kórhoz. Az intézetigazgató kitért arra, hogy a rendezvényt szervező kutatócsoportok az egyetem Neurotech EU projektjének keretében jöttek létre.


 
A rendezvény délutáni programjában Pongrácz Ferenc, az EIT Health InnoStars regionális igazgatója (Európai Innovációs és Technológiai Intézet, amely az egészségügyi innovációk terén vezető szerepet tölt be Európában) arról beszélt, hogy az intézmény Debreceni Egyetemmel kötött keretszerződése ilyen formában újabb tartalommal tölthető meg. Ezt a workshopot a szeptember 11-ei rendezvényük egyik gyümölcsének tekinti.
 
Skorán Ottó, a Visegrádi Szent Kozma és Damján Rehabilitációs Szakkórház orvosigazgatója felvetette, hogy egy fontos és új dimenziót nyithat az idősgondozásban használt robotok felruházása telemedicina funkcióval. Csizmazia Tibor, az Enjoy Robotics vezérigazgatója abban lát technikai és üzleti lehetőséget, ha az idősgondolkozó robotok abban segítenek, hogy az idős emberek minél tovább a saját otthonunkban maradhassanak.
 
A rendezvény résztvevői egyetértettek abban, hogy olyan együttműködés csírái jelentek meg, amelyek remélhetően a közeljövőben kifejlődve megalapozhatják a magyar szociális robotika ipart, amelynek tudományos hátterét a Debreceni Egyetem biztosíthatja.
 
   
Sajtóközpont - OCs