Az ENSZ 2010-ben határozott arról, hogy minden év április 20-át a kínai nyelv napjává nyilvánítja, így tisztelegve Cangjie, egy mitikus figura előtt, akiről azt feltételezik, hogy 5000 évvel ezelőtt ő alkotta meg a kínai írásjelek karaktereit.
A Debreceni Egyetem (DE) Bölcsészettudományi Kar (BTK) Konfuciusz Intézete ebből az alkalomból első alkalommal szervezte meg – idén a Petőfi emlékévhez csatlakozva – kínai-magyar versváltóját a Méliusz Juhász Péter Könyvtárban, ahol a DE hallgatói és a Debreceni Szakképzési Centrum diákjai közreműködésével a költő húsz verse hangzott el.
A közönség kínai és magyar nyelven hallhatta többek között Petőfi Sándor: Fa leszek, Füstbement terv, Szeptember végén és Befordultam a konyhára című költeményeit, utóbbit dalban is előadva.
A rendezvényen A költészet ereje – Lu Xun és Petőfi címmel nyílt irodalmi kiállítás, amelyet a költő születésének 200. évfordulója alkalmából a Budapesti Kínai Kulturális Központ hozott létre.
Puskás István, Debrecen kulturális ügyekért felelős alpolgármestere megnyitójában hangsúlyozta a magyar és kínai kapcsolatok erősödését, amely az oktatás, a gazdasági élet és a kultúra területén egyaránt megnyilvánul.
A rendezvény keretében adta át a Kínai Népköztársaság Nagykövetségének ügyvivője az egyetem és a Méliusz Juhász Péter Könyvtár számára felajánlott könyvadományt.
- A magyar nyelv tanulása Kínában is új trenddé vált. Az elmúlt években a magyar nyelvi szakot indító egyetemek száma 1-ről 11-re nőtt, és egyre több kínai diák érdeklődik a magyar nyelv és kultúra iránt. A nyelv az együttműködés hídja, amelynek köszönhetően megismerhetjük egymás kultúráját, növeljük a kölcsönös megértést és elvetjük a barátság magvait a szívünkben – fogalmazott beszédében Yang Chao, a Kínai Nagykövetség megbízott ügyvivője.
A könyvadományt Szabó Tünde, a Méliusz Juhász Péter Könyvtár igazgatóhelyettese és Csontos Pál, a DE BTK Konfuciusz Intézet magyar igazgatója vette át.
Sajtóközpont – BZs
