- Az Axiom Mission 4 a legszélesebb tudományos portfólióval rendelkezett az Axiom küldetések sorában. A több mint hatvan kísérletben harmincegy ország vett részt, ezekből 25 tudományos vizsgálat kötődik a HUNOR Magyar Űrhajós Programhoz. A Debreceni Egyetem több kutatással vett részt a misszióban a Nemzetközi Űrállomáson, ezek égköve az agrárkarhoz kötődő VITAPRIC projekt, ami megdöbbentően szép eredményeket ért el a retek, búza, illetve paprika növények vizsgálata során – jelentette ki Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos a Képlet a sikerhez – tehetség, tudomány, inspiráció címmel szervezett beszélgetésen.
A villamosmérnök, űrkutató szerint már mindenki érzi a bőrén, mit jelent a klímaváltozás és az, ha a táplálékot extrém nehéz körülmények között kell megtermelni, milyen a szárazság, a tápanyaghiány. Mint fogalmazott: amit várunk ettől a kísérlettől, már önmagában a földi mezőgazdaságban, a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás során fontos lehet.
- Az emberiség elindult a Hold felé, 10 éven belül pedig nagy valószínűséggel állandó emberes jelenlét lesz a Hold körül, illetve a Hold felszínén. Mindenki sejtheti, hogy oda nem lehet naponta a Family Prostot felküldeni. Meg kell teremtenünk tehát annak a lehetőségét, hogy megtermeljük a saját táplálékunkat. Ebben a törekvésben pedig ezek a vizsgálati eredmények nagyon fontosak, amelyeket nemzetközileg is nagy érdeklődés követ – fejtette ki a kutató.
Ferencz Orsolya kiemelte: az űrhajós kiválasztása és kiképzése során figyelembe kellett venniük, hogy a felbocsátott szakembernek nem csak el kell tudnia végezni a kísérleteket, de képesnek kell lennie arra is, hogy sikertelenség esetén módosítson a vizsgálati módszeren. Erre a képességére, tudására szüksége is volt Kapu Tibornak, akinek nagy segítségére volt Peggy Whitson, az Axiom 4 parancsnoka.
- Valami nagyon újszerű közeledik felénk. A légkör relatív szén-dioxid tartalma soha nem volt ilyen magas, mint most. Az elmúlt 800-1000 évben 300 ppm volt, most 420 körül van. Ebből az következik, hogy minden olyan eszköz, ami segít abban, hogy fent tudjuk tartani a tápláléktermelésünket, például a vízmennyiség csökkentésével is fenntartható marad a terméshozam a megfelelő tápanyagokkal, a megfelelő növények kiválasztásával, azok segíthetik a túlélésünket. De ez önmagában nem fogja megoldani a problémáinkat mindaddig, amíg pazarlunk és a megtermelt élelmiszer 40-50 százaléka a kukában végzi. Teljesen mindegy, hogy mennyi zseniális termelési technikát dolgozunk ki és vezetünk be, ha az a szemétben végzi. Morális változásra is szükség van – jelentette ki Ferenc Orsolya.
Az űrmisszió során szerzett tudásanyag adaptálása kapcsán feltett kérdésre válaszolva az űrkutatásért felelős miniszteri biztos úgy fogalmazott: ezek nélkül a kísérletek nélkül biztosan nem leszünk képesek például minőségileg és mennyiségileg többet termelni. Hogy ezen kutatási eredményekkel mire leszünk képesek, az egy nyitott kérdés.
Az Egyetem Tér színpadán az űrkutatásért felelős miniszteri biztos beszélt arról is, mi kell a sikeres űrkutatáshoz, Elen Muskról és vízióiról, a Debreceni Egyetem és nyolc további felsőoktatási intézmény, két minisztérium és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat részvételével megalakult Hungarian Spacelab Network céljairól, valamint az Unispace programról is.
Sajtóközpont - ÉE
