A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság, - Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) valamint az Általános Orvostudományi Kar (ÁOK) kutatói a most záruló négyéves kutatás-fejlesztési projektben a zöldség- és gyümölcsfeldolgozó iparban keletkező melléktermékek jótékony élettani hatásait vizsgálták, a gazdasági haszonállatok immunrendszerének és bélflórájának megfigyelésével.
- A növekvő népesség egyre nagyobb fehérjeszükségletét csakis a nagyüzemi, precíziós állattartás tudja kielégíteni. A projekt során azokat a haszonállatokat tanulmányoztuk, amelyek rendkívül hatékonyan alakítják izommá, azaz fehérjévé a növényi tápanyagokat. Egy olyan monitoring rendszert dolgoztunk ki, amely segíti a nagyüzemi körülmények között élő állatok egészségi állapotának felmérését- mondta el Biró Sándor, az Általános Orvostudományi Kar professzor emeritusa, a projekt vezetője.
A kutatás során a kísérleti állatok (broiler csirke, sertés, ponty) bélrendszerének mikrobiális flóráját vizsgálták. A mikrobiom az élőlényeken, élőlényekben élő mikroorganizmusok, baktériumok, gombák és vírusok összessége, amelynek jelentős része a bélben található.
- Az intenzív állattartásban alternatív megoldásokra van szükség az állatok egészségének megőrzésére. A projektben vizsgált melléktermékekből, paprika-, paradicsom-, meggy- és szőlő passzírmaradványokból hatóanyagokban gazdag takarmányadalékot állítottunk elő, amely aktiválja a legyengült immunrendszert.
Használatával minimálisra csökkenthető a felhasznált antibiotikum mennyisége vagy akár anélkül nevelhetők fel a nagyüzemi haszonállatok- jelentette ki Biró Sándor.
Remenyik Judit, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar tudományos főmunkatársa szerint az intenzív állattartásban jelentős mennyiségű antibiotikumot használnak.
- Az állatok immunrendszere a nemcsak abiotikus, de a jelentős biotikus stressz hatására legyengül és fogékonnyá válik a betegségekre. A kutatás során a vizsgált brojler csirkék szervezetében 21-28 napos koruktól folyamatos gyulladásos állapotot figyeltünk meg. Ennek hatására kialakult az úgynevezett nem alkoholos zsírmáj és megnőtt a hirtelen szívhalál előfordulásának esélye. A kifejlesztett mikrobiológiai módszerrel azonban az állatok egészségi állapotának változása folyamatosan monitorozható, a speciális tápanyagok adagolásával segíthetjük az egészséges állapot visszaállítását, és így elkerülhető az antibiotikumos kezelés – fejtette ki Remenyik Judit.
A szakemberek broiler csirkén végzett megfigyelései szerint a vizsgált növényi hatóanyagok csökkentették a gyulladásos állapotot, javították a bél mikroflóráját és segítették a tápanyagok felszívódását. A DE kutatói által összeállított, bioaktív anyagokkal dúsított takarmány az intenzív termelésben tartott pontyok mikrobiom- állományára is jótékony hatással volt– hangzott el a projektzárón.
- A kutatási- fejlesztési program eredményeit már használják a gyakorlatban. A kidolgozott monitoring rendszer segítségével a vadon élő állatok által terjesztett fertőzések kimutatására és megelőzésére szolgáló vizsgálatokat végeznek a DE kutatói a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal (NÉBIH) kötött megállapodás keretében– mondta Stündl László, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási Kar dékánja.
A programban az ÁOK és a MÉK több mint 30 kutatója vett részt, 26 angol nyelvű D1/Q1 besorolású tudományos publikáció és több PhD- és szakdolgozat született. Az eredményekre alapozva tovább kutatási projektek is indultak, melyek a baromfi fajok (tyúk, pulyka, kacsa) és a sertés nagyüzemi takarmányainak fejlesztését célozzák. Ezek vállalati partnerekkel együttműködésben valósultak meg, illetve vannak folyamatban.
A fejlesztés a GINOP-2.3.2-15-2016-00042 azonosítószámmal nyilvántartott, „Mikrobiom metagenomikai és metaproteomikai vizsgálata takarmányozás hatására gazdasági haszonállatoknál” című projekt keretében valósult meg, mintegy 629 921 035 forint európai uniós támogatással.
Sajtóiroda - ÉE
