A Debreceni Egyetem Aulájában szerdán megalakult Tudományos és Társadalmi Tanácsadó Testülethez ötvenhét hazai és nemzetközi szaktekintély csatlakozott a világ számos tájáról. A széleskörű tudományterületek szakértői között Nobel-díjas tudós és a Nobel-díjra jelölő bizottsági tag is van.
Kossa György, a Debreceni Egyetemet fenntartó Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke köszöntőjében kiemelte: a legfontosabb feladat, hogy az intézmény folyamatosan növelje versenyképességét, erősítse hazai pozícióját és egyre jelentősebb eredményeket érjen el a nemzetközi felsőoktatásban, javítva ezzel a rangsorokban betöltött helyét.
- Egy éve modellváltás történt a magyar felsőoktatásban, az egyetemek teljes autonómiát kaptak gazdaságilag és szervezetileg, az oktatási piacon pedig nyílt verseny kezdődött. A Debreceni Egyetem képes a rendelkezésre álló tudást továbbfejleszteni, ezzel a lehetőséggel és felelőséggel élnie kell. Hálás vagyok, hogy a siker érdekében nemzetközi kitekintésre és tapasztalatok megszerzésére van lehetőségem a testület tagjai révén. Fontos hogy az ország legnagyobb egyetemén elismert tudóscsapat segítheti a kuratórium munkáját. Olyan tudás van a testület birtokában, ami előremutató, és ennek köszönhetően a nemzetközi felsőoktatásban is versenyképes, értékálló, a magyar és a külföldi diákok számára egyaránt vonzó lehet a DE – hangsúlyozta a kuratóriumi elnök az Aulában rendezett alakuló ülésen.
Nagy Péter, a testület elnöke szerint a tagok tanácsai és iránymutatásai révén olyan döntések születhetnek, amelyek hozzájárulhatnak a Debreceni Egyetem tudományos és oktatói tevékenységének további fejlődéséhez.
- A felsőoktatási stratégiai tervek megújítására és megvalósítására, a tehetséggondozás fellendítésére, a versenyképesség növelésére egyedülálló lehetőséget teremtő egyetemi autonómia jelent meg Magyarországon. A testület tagjai szakmai tapasztalataikkal és objektív szemléletükkel, tudományos és szakmai alapokra helyezett döntéseikkel hozzájárulhatnak majd az egyetem céljainak megvalósításához, minőségi mutatóinak javításához. Kijelölik a fejlesztési fókuszpontokat, megszólítják a vállalati szereplőket, stratégiai irányokat határoznak meg az ipari együttműködések terén, valamint a nemzetközi kollaborációk, közös projektek kialakítását célzó javaslatokkal állnak majd elő. A hatékonyság érdekében öt munkacsoportot hoztunk létre, ezekben nagy számmal vannak jelen szakértők a DE portfóliójába tartozó minden diszciplínának megfelelően – fejtette ki Nagy Péter, a Tudományos és Társadalmi Tanácsadó Testület elnöke.
Tőzsér József, a Debreceni Egyetem élettudományokért felelős ágazatfejlesztési rektorhelyettese arról beszélt, hogy a képzés és a kutatás legszélesebb skáláját kínálja a Debreceni Egyetem, ám ezzel együtt komoly nemzetközi versenyben kell erősíteni a pozícióját.
- A mai felsőoktatásban nem biztos, hogy megfelelőek a korábbi megközelítések, hiszen folyamatos változások tapasztalhatók. Az egyetemen történt szervezeti átalakulás, az Egészségtudományi Kar létrejötte azonban lehetőséget adhat a tudományos tevékenység növelésére is. A sikeres, eredményes nemzetközi felsőoktatási versenyben számítunk a nemzetközi összetételű szakmai testület tapasztalataira – tette hozzá a rektorhelyettes.
A Debreceni Egyetem gazdálkodása alapvetően meghatározza az intézmény jövőjét és működésének stabilitását, emelte ki beszédében Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja, a GTIDEA kuratóriumának titkára.
- A Debreceni Egyetem Magyarország egyik legnagyobb presztízsű egyeteme, ahol évente 10-11 ezer új hallgató kezdi meg a tanulmányait. Az egyetem hallgatói létszáma folyamatosan emelkedik, az elmúlt húsz évben tendenciózusan növekszik a külföldi diákok közössége is. Jelentős eredményünk az is, hogy a Debreceni Egyetem növelni tudta a saját tevékenységéből származó bevételeit amellett, hogy emelkedett az állami szerepvállalás mértéke. A DE a magyar felsőoktatás által megtermelt saját bevételeinek arányát 2009 óta több mint tíz százalékkal gyarapította. A modellváltásnak köszönhetően a merev államháztartási szabályok alól részleges felmentést kapott az intézmény, ugyanakkor erősebb lett az egyéni felelősségvállalás és az ellenőrzési szabályok sem változtak. A finanszírozásban jelentős szerepet játszó különféle indikátorok teljesítése sem könnyű feladat a források megszerzésére, de a széleskörű tudományterületeken elért eredmények révén a jövőben is sikeres lehet az intézmény – fogalmazott a kuratórium titkára.
Bács Zoltán emellett bemutatta az egyetemi innovációs parkot, azon belül beszélt az Innovációs Központról, az oda tervezett további fejlesztésekről, valamint a DEAC-ról is, melynek köszönhetően Közép-Európában a sport terén is kiemelkedőnek számít a Debreceni Egyetem.
Az eseményen online előadást tartott Louis J. Ignarro Nobel-díjas amerikai farmakológus, a Tudományos és Társadalmi Tanácsadó Testület tagja, aki örömét fejezte ki a DE autonómiáját illetően.
- A Debreceni Egyetem célkitűzése példaértékű, én is támogatom azt, hogy a függetlenségre törekvő egyetemek a tudományos életben előre törjenek, és elérjék a kutatásfejlesztés terén kitűzött céljaikat. A DE számára törekvés az innováció, az egyetemek autonómiája alapvető a tudományos eredmények, az újítások megjelenéséhez, ugyanis minden siker kizárólag ezekben mérhető – fogalmazott a tudományos szakember.
Az alakuló ülésen a testület tagjai – bemutatásukat követően – átvették megbízólevelüket. Az ülést követően a város nevezetességeivel ismerkedtek, a nap zárásaként pedig részt vettek a yoUDay-en. A szakemberek csütörtökön már tudományterületi csoportokban egyeztettek a jövőbeni tervekről és teendőkről.
Sajtóiroda - BZ
