A tanácskozás célja az volt, hogy a szakemberek közösen gondolják újra a legfontosabb pedagógiai tapasztalatokat, irányvonalakat a gyermekek készégeinek fejlesztése terén. Az írás-olvasástanítás módszertana című konferencia megnyitóján elhangzott: különösen fontos, hogy minden gyermek elsajátítsa az írás és az olvasás legalapvetőbb ismereteit, képességét, hiszen így nyílik meg előttük a világ. Az oktatás-nevelés célja, hogy folyamatos fejlődés mellett tudományos alapon minél eredményesebb legyen a tudás átadása.
- A magunkénak tekintjük a konferenciát, hiszen a Hittudományi Egyetem – mint testvérintézményünk – végzi a tanítóképzést. Az alapok a betűknél és azok jelentésénél kezdődnek, egy nemzet legféltettebb kincse a nyelve, amit meg kell tanulni használni. A magyar nyelv sajátosságának tükrében ez a tudás hatalmas érték, ennek az ismeretnek az átadása társadalmi felelősséget is jelent – fogalmazott Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora.
Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevelési helyettes államtitkára köszöntőjében arról beszélt, hogy új módszerekre és irányokra van szükség, hiszen az olvasás és írás tanítása a gyermek egész életére hatással van, identitásában is meghatározó szerepet játszik.
- A mostani nem egy szokásos pedagógiai konferencia, ahol kutatási eredményeket lehet megosztani, hanem egy olyan esemény, ahol új nézőpontokat, közös elköteleződéseket várunk az olvasás- és írásoktatás terén. A szakpolitika és a szakma megérezte az együttgondolkodás szükségességét, ennek megfelelően az a feladatunk, hogy meghatározzuk, mire van szükség a mai társadalmi struktúrában ahhoz, hogy értő olvasóvá és értő magyar emberré neveljük a gyerekeket. Az írás és az olvasás ismerete olyan része a személyiségfejlődésnek, amely az egész életüket meghatározza és olyan értékeket közvetít, amire még soha nem volt ekkora szükség – tette hozzá a helyettes államtitkár.
Takaró Mihály, a Nevelésügyi Kormánybizottság titkára az oktatásirányítás és az oktatáspolitika feladatairól beszélt és hangsúlyozta: nemcsak arra kell fókuszálni, hogy mire oktatják a gyerekeket az iskolák, hanem arra is, hogy milyen embereket nevelnek az intézmények.
- A tanítóképzőkben végzett szakemberek felkészültsége határozza meg, milyen alapozással kezdik meg az ismeretszerzést a jövő generációjának tagjai. Emellett fontos az érzelmi alapú nevelés is, különös tekintettel az óvodás korban és az alsótagozatban, hiszen ekkor már nemcsak az ismeretátadás van a középpontban, hanem a felnőtt társadalomhoz közelítő attitűd kialakítása is cél. A minőségi oktatás megfelelő alapozás nélkül elképzelhetetlen, a kiindulópont pedig minden esetben az írás és az olvasás megtanítása – hangsúlyozta a Nevelésügyi Kormánybizottság titkára.
Az eseményen gondolatébresztő szakmai előadást tartott Molnár Gyöngyvér intézetvezető egyetemi tanár, Fukkné Fukász Enikő mestertanár, az alsó tagozatos tankönyvek szerzője, Lember-Major Enikő, több alsó tagozatos tankönyv lektora, Toma Kornélia rektori biztos, valamint Pálfi Erika, a Belügyminisztérium Köznevelési Tartalomfejlesztési Főosztály vezetője. A konferenciát a témával kapcsolatos kerekasztal beszélgetés zárta, amelyen részt vett Kiss Gabriella, a Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma és Általános Iskolájának főigazgató-helyettese is.
Sajtóközpont – BZ
