Az öregdiákokat a Főépület Díszudvarán a diplomaosztókon megszokott ünnepélyes keretek között a Debreceni Egyetem (DE), a Bölcsészettudományi Kar (BTK), valamint a Természettudományi és Technológiai Kar (TTK) vezetése fogadta.
Keményfi Róbert, a BTK dékánja ünnepi beszédében az intézmény története során bekövetkezett változásokat idézte fel, hangsúlyozva, hogy a város egyetemét mindig is a fejlődés jellemezte, ami nem történhet változás nélkül.
- Noha az intézmény 13 kara közül egyedüliként mi, bölcsészek mondhatjuk el magunkról, hogy az 1912-es indulás óta folyamatosan működünk, a fejlődés, a változás természetesen a Bölcsészkart is érintette. Hiszen míg az 1914-es első tanévben karunk hallgatóinak száma mindössze 33 volt, mára ez a szám szinte a százszorosa. Csaknem 3 ezer leendő bölcsész folytatja tanulmányait alap-, mester-, osztatlan tanárképzési szakokon, felsőoktatási szakképzésben vagy éppen szakirányú továbbképzés keretében nappali vagy levelező tagozaton, és vannak, akik velünk maradnak a diploma megszerzését követően is, hiszen itt szerzik meg PhD fokozatukat – fogalmazott a dékán.
- A változás, a fejlődés ellenére egy felsőoktatási intézmény elsődleges célja továbbra sem lehet más, csakis a színvonalas oktatás, az eredményes kutatás, hogy átadjuk ismereteinket, tudásunkat és tapasztalatainkat a következő generációnak, mint ahogyan 50, 60 vagy akár 65 esztendővel ezelőtt is tették az egyetem oktatói és neves professzorai. És hogy elődeink jól végezték munkájukat, mutatja az önök sikeres pályafutása. Ha végignézek a széksorokon, felfedezem az ismerős arcokat, felidézem munkásságukat, életútjukat, kijelenthetem: egykori tanáraik ma büszkék önökre! Mint ahogyan mindannyian büszkék lehetnek a diplomaszerzést követően elért sikerekre, a gazdag életpályájukra, amely során pedagógusként, irodalmárként, nyelvészként, történészként – felsorolni is lehetetlen lenne –, a tudomány számtalan területén munkálkodtak, jelentettek meg tanulmányokat, könyveket vagy kiadványokat, értek el eredményeket – emelte ki Keményfi Róbert.
- Mert bár állandó a változás, a megszerzett tudás mint érték, soha nem veszett, nem veszhet el. Az itt szerzett tudás, az emlékek mellett ez a minőségi oktatás és a magas színvonalú tudományos élet az, ami összetartja az egyetem polgárainak közösségét, és visszahívja ide az egykori diákokat, akik bár a világ négy égtája felé szétszéledve sokan talán évekre, évtizedekre elszakadtak iskolavárosuktól, most mégis engedtek a hívó szónak és elfogadták meghívásunkat, hogy együtt legyünk ezen a jeles ünnepen, a Bölcsészettudományi Kar jubileumi diplomaosztóján – zárta beszédét a Bölcsészettudományi Kar dékánja.
Ezt követően Bartha Elek, a DE oktatási rektorhelyettese és Keményfi Róbert, a DE BTK dékánja adta át a jogelőd Kossuth Lajos Tudományegyetemen végzetteknek jubileumi arany-, gyémánt- és vasdiplomájukat.
Az egykori végzősök nevében Oroszné Gyulai Zsuzsanna – aki 1975-ben, 50 éve szerzett orosz nyelv és irodalom szakon diplomát – német és irodalom szakos középiskolai tanár mondott beszédet és idézte fel a diákéveket.
Az ünnepség résztvevőit Kun Ferenc, a DE TTK dékánja is köszöntötte, beszédében kiemelve a természettudományos képzés kezdeti, a Bölcsészkar égisze alatt 1914-ben indult tanszékei oktató és tudományos munkáját.
- Ez a történet világosan mutatja: a Bölcsészettudományi Kar nem csupán a humán tudományok fellegvára volt, hanem a természettudományok bölcsője is. Innen indultak útjukra azok a tanszékek és tudományágak, amelyek később, 1949-ben önállóvá válva létrehozták a Természettudományi Kart. Ezért mi, a TTK képviselői mindig hálával és tisztelettel tekintünk a Bölcsészkarra: önök jelentik szellemi gyökereinket – emelte ki Kun Ferenc.
A TTK dékánja hangsúlyozta: a közös eredet azonban nem csupán a múlt emléke. A két kar kapcsolata ma is élő valóság. A tanárképzés területén együttműködésünk különösen szoros: közösen képezzük a jövő nemzedékeit, közösen adjuk át a humán és a természettudományos műveltség teljességét. A BTK és a TTK együttműködése példaértékű az egész egyetem számára: testvériség, amelyet közös hagyományaink, közös felelősségünk és közös küldetésünk tart össze.
- Ezt a szellemi közösséget nemcsak mindennapi munkánkban ápoljuk, hanem olyan kiemelkedő alkalmakon is, amikor együtt hajtunk fejet egyetemünk történetének jeles alakjai előtt – mondta Kun Ferenc.
Az ünnepi program szervezői zenés műsorszámmal kedveskedtek a jubilánsoknak. Ehiremhen Eigbe, a DE BTK Művészeti Központ hallgatója Edith Piaf: L'Hymne a L'amour című művét énekelte Bögös Attila zongorakíséretével.
Az esemény zárásaként az egykori hallgatók a díszoklevél mellett átvehették a kar ajándékát, az intézmény kiadványát, a Debreceni Egyetem titkai című kötetet is, amely az egyetem Főépületéről, parkjáról, az egyetemi templomról, az Aula ólomüveg ablakairól, szobrokról, festményekről, relikviákról árul el apró titkokat, és mesél érdekes történeteket – többek közt – a Díszudvarról, amely a jubileumi ünnepségnek is otthont adott.
Sajtóközpont – BZs
