Magyarországon az egyik legjelentősebb társadalmi-gazdasági kihívás a munkaképes korú lakosság romló egészségi állapota. Az inzulinrezisztencia (IR) több jelentős krónikus, nem fertőző betegség (szív-érrendszeri betegségek, cukorbetegség, daganatos betegségek) okozója. Ezen a területen a Debreceni Egyetemen évtizedek óta jelentős kutatások zajlanak, és kiemelkedő az intézmény népbetegségek megelőzésére irányuló kutatási profilja is.
A Tématerületi Kiválósági Program keretében Zsuga Judit professzor vezetésével öt kutatócsoport foglalkozott az inzulinrezisztenciára irányuló vizsgálatokkal egy 2019-ben kezdődött projektben.
- A cukorbetegség mellett sok krónikus, nem fertőző betegség is az inzulinrezisztencia talaján alakul ki, súlyosbítja az alap kórképeket, például a kardiovaszkuláris megbetegedéseket, de számos egyéb megbetegedéssel, így gyomor- és bélrendszeri betegségekkel, mentális zavarok kialakulásával is találtunk összefüggéseket. Ha időben felismerjük az inzulinrezisztenciát, kezelésével meg tudjuk előzni a komolyabb, súlyosabb, több szervrendszerre kiterjedő kórképek kialakulását vagy lassítani tudjuk a folyamatot. Alapvető fontosságú, hogy arról is tájékozódjunk, ez a probléma mennyire gyakori Magyarországon, ezért kidolgoztunk egy inzulinrezisztencia regisztert, amely megalapozhatja a gyógyszer- és étrendkiegészítők fejlesztését a jövőben – sorolta Zsuga Judit tématerületi vezető, a DE Általános Orvostudományi Kar egyetemi tanára.
Többek között azt vizsgálták, hogy milyen gyógyszerekkel, étrend-kiegészítőkkel vagy éppen funkcionális élelmiszerekkel lehetne befolyásolni az inzulinszintet és a vércukorértékeket, a szövődmények kialakulását.
- A kutatások eredményeként az inzulinrezisztencia etiopatogenézise szempontjából releváns új szabályozási útvonalakat tártunk fel, továbbá olyan nagy szabályozórendszerek terápiás célpontként való alkalmasságát állapítottuk meg, mint az adenozinerg és az adrenerg rendszer. Ezek olyan molekulajelöltek fejlesztéséhez adnak kiindulási pontot, mint a kannabidiol (adenozinerg rendszer) és a BGP-15 (adrenerg rendszer). A projekt keretében beállítottuk az inzulinérzékenység növelése szempontjából meghatározó probiotikus Christensenella baktériumtörzsek kimutatására szolgáló metabarcoding módszert, továbbá kifejlesztettünk egy, a Christensenella törzsek inzulinérzékenyítő hatását segítő prebiotikus készítmény is – ismertette a tématerületi vezető.
Zsuga Judit hozzátette: a kutatócsoportok beszámoltak a fiatalkori inzulinrezisztencia és kísérőjelensége, a GERD közötti összefüggésről, ennek a gyerekek életminőségére gyakorolt hatásáról, valamint az inzulinrezisztenciához kapcsolódóan olyan, az egészségmagatartás szempontjából meghatározó jelenségeket vizsgáltak, mint az életmódváltás és a gyógyszeres terápia hátterében álló adherencia kérdése. Az eredményeket hazai és nemzetközi folyóiratokban jelentetik meg, továbbá két szabadalom benyújtásán dolgoznak.
A kutatásban több kar (ÁOK, ETK, GTK, GYTK) és a Klinikai Központ mintegy 80 szakembere vett részt. A több mint két évig tartó vizsgálat a Tématerületi Kiválósági Program keretében, 1,4 milliárd forintos támogatásból valósult meg.
A 2019-ben kezdődött kutatás eredményeiről egy keddi konferencián számoltak be a kutatócsoportok képviselői.
Sajtóközpont - CzA
