A Pásti utcai zsinagógában hétfőn rendezett szakmai tanácskozáson a régió több mint 150 oktatási intézményének pedagógusai és diákjai vettek részt, hogy az elhangzó előadások segítségével ismereteket szerezzenek a zsidóságról, a holokausztról, és megismerjék annak lehetőségét, hogyan lehet mindezt a tudást átadni a tanítás során.
A háború előtti 12 ezres debreceni zsidóságból mintegy hatezren estek áldozatul, akik nem térhettek vissza családjukhoz.
- A holokauszt alatt megszűnt a debreceni közösség, amely mára újra virágzik, amelyet fenntartunk és fejlesztünk. Nagy utat tettünk meg, amiben a rendszerváltás jelentős mérföldkő, hiszen ma már mindenki szabadon gyakorolhatja vallását – fogalmazott megnyitójában Horovitz Tamás.
A Debreceni Zsidó Hitközség elnöke, a kutatóintézet alapítója kiemelte: gyakran felmerülő kérdés, milyen mélységben kell beszélni a holokausztról, ezért közös munkára hívta a pedagógusokat, hogy közösen dolgozzanak az oktatás jövőben kialakítandó elképzeléseiről.
A vidéki városok közül az 1944-es bombázások során súlyos veszteséget érték Debrecent, elpusztult a Nagyállomás, a Petőfi téri zsinagóga, és megrongálódott – többek között – a Nagytemplom is.
- Mára csupán korabeli fotók, dokumentumok alapján ismerhetjük a város akkori arcát, az itt élő embereket, azt a zsidó közösséget, amely több mint 200 éve aktív tagja a cívisek közösségének, ezért az oktatásnak hatalmas szerepe van a szemléletformálásban, az események megismertetésében – emelte ki beszédében Puskás István, Debrecen kulturális ügyekért felelős alpolgármestere.
Az esemény résztvevőit a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány nevében Kossa György, a kuratórium elnöke köszöntötte, beszédében hangsúlyozva a megemlékezés fontosságát. Mint fogalmazott: ami ma tragédia, holnap már történelem.
- A holokauszt 80 évvel ezelőtti eseményei nem halványulhatnak, nem felejthetünk, hasonló esemény nem következhet be, erről kell szólnia a példamutatásnak, a kultúrának és az oktatásnak, amelyben a Debreceni Egyetem, mint az ország és a régió vezető intézménye, biztos otthona a 21. század felsőoktatásának – mondta az elnök.
- A kuratórium nevében is megerősíthetem, hogy az egyetem a jövőben is nyitott a közös gondolkodásra, a múlt értékeinek megőrzésére az oktatás és a humanitárius kezdeményezések terén – hangsúlyozta Kossa György.
Bartha Elek, a DE oktatási rektorhelyettese beszédében kiemelte az egyetem szerepét a pedagógusképzésben, valamint az oktatás és kutatás mellett a harmadik misszió, a kulturális szerepvállalás terén elért eredményeket, amelyek egyik szimbolikus sikere a Debreceni Zsidó Kulturális és Tudományos Kutatóintézet létrejötte és a közösen végzett munka.
Az előadások sorát Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke nyitotta, aki prezentációjában a holokauszt oktatásának lehetőségeit vázolta.
- A téma megismertetéséhez elsőként a zsidóságot kell megismerni, a hagyományokat, a történelmet és azt az utat, ami elvezetett a holokauszthoz, mindezt több tantárgyat felölelve és a legmodernebb oktatási eszközöket felhasználva az ismeretek átadásához – emelte ki Hajnal Gabriella.
Az egész napos rendezvényen – többek között – Molnár Dániel, a Doktoranduszok Országos Szövetségének elnöke a hazai doktori képzés nyújtotta lehetőségekről, Forisek Péter, a DE Tanárképzési Központ főigazgatója az ókori zsidóság történelmi szerepéről és annak oktatásmódszertanáról az egyetemi képzésben és a közoktatásban, Csiszár Imre, a HUN-REN-DE Néprajzi Kutatócsoport tudományos munkatársa a hajdúsági zsidóság emlékezetkutatásának lehetőségeiről, Csont István, a DE Hallgatói Önkormányzat elnöke a debreceni zsidóság történetének és kultúrájának turisztikai applikációjáról, míg Heller Zsolt, a Debreceni Zsidó Kulturális és Tudományos Kutatóintézet etnográfus-kutatásvezetője magáról a holokausztról tartott előadást.
A konferencia kerekasztal-beszélgetéssel zárult a zsinagógában.
Az egész éves programsorozatot ismertető korábbi sajtótájékoztatón elhangzott: májusban újabb, nemzetközi konferencia várja az érdeklődőket, akik a hazai és határon túli közösségek vallási és kulturális életét ismerhetik meg. Ősszel pedig ugyancsak szakmai tanácskozás keretében a Debreceni Egyetem fiatal kutatói mutatják be a témában eddig elért tudományos eredményeiket.
A jövő év januárjáig tartó rendezvénysorozathoz oktatási és kulturális programok is kapcsolódnak, amelyeken ismert hazai művészek, közéleti személyiségek tartanak majd előadásokat történelmi, néprajzi, filozófiai és vallástudományi megközelítésben.
Az emlékévben áprilistól újra megnyitja kapuit a Debreceni Zsidónegyed, ahol vezetett séták keretében lehet majd ismerkedni a zsidó vallással, kultúrával, a mindennapi élettel vagy akár az étkezési szokásokkal. A Holokauszt emlékezete elnevezésű rendhagyó történelemóra pedig helytörténeti séta keretében idézi fel az egykori debreceni zsidó hitközség példáján keresztül a magyar holokauszthoz vezető utat, annak állomásait és következményeit.
Sajtóközpont - BZs
