A Debreceni Egyetem partnereinek tartott gazdasági évindító találkozón mondott köszöntőjében Szilvássy Zoltán rektor leszögezte: ami Debrecenben létrejött, az egy egyetem számára elérhető, legszélesebb spektrumú társadalmi beilleszkedés és hozzájárulás a regionális gazdaság fejlődéséhez.
- Amikor az egyetemek működése elkezdett tendálni a modellváltás felé, mi lényegében azt csináltuk, amit a kormány az országgal, tehát iparosítottuk az intézményt. Az ipar és az egyetem mellett közreműködnek az önkormányzatok és a pénzintézetek, a Debreceni Egyetem körüli innovációs rendszernek négy lába van. Ez az unikális debreceni rendszer olyan különleges eredményeket tud felmutatni, mint például, hogy a magyar egyetemek közül egyedül nekünk van ipari parkunk termelő üzemmel – emelte ki a rektor.
Papp László, Debrecen polgármestere beszédében az egyetem és az önkormányzat harmonikus együttműködésének fontosságát hangsúlyozta.
- A Debreceni Egyetem és a város olyan jövőképet tud együtt felvázolni a Debrecenben és a régióban élőknek, amely nemzetközi szinten is egyedülálló. Az elmúlt évek eseményei mind azt mutatják, hogy a közös jövőépítés a siker záloga. A város gazdasági erősödése annak köszönhető, hogy együtt tudtunk gondolkodni az egyetemmel és a nagy fenntartó rendszerekkel. Az intézmény fejlesztési programja teljes mértékben kompatibilis a város elképzeléseivel, ami nagyon megnyugtató és garantálja a sikeres folytatást – vélekedett a városvezető.
Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért, felnőttképzésért felelős államtitkára elárulta, azért is szeret Debrecenbe jönni, mert a debreceni modell működik.
- Összekapcsolódott az egyetem, a város, a térség és a gazdasági szereplők. A debreceni modell inspirálta azt a megújult felsőoktatást, amely egyszerre autonóm, a magyar gazdaság és a magyar nemzet érdekeit szolgálja, rugalmas és versenyképes. A gazdaságra és a munkaerőpiacra való nyitottság, a jövőképesség, a nemzetközi versenyképesség, az értékőrzés és értékformálás terén iránymutató a Debreceni Egyetem. Ez az az intézmény, mely a normalitást képviseli az egyre inkább abnormálissá váló világban. Itt kultúra, érték, sport – minden, ami az egyetemi élethez szükséges, egyben van – emelte ki az államtitkár.
Bács Zoltán kancellár Gazdasági tények és tervek a Debreceni Egyetemen című előadásában szólt arról, hogy a szerződéses alapon működő modellváltásnak is köszönhetően az egyetem sikeres évet zárt, és hasonlót tervez 2024-re.
- A legnagyobb eredmény a múlt évet illetően talán az, hogy az egyetemi közösség nyugodtan tud dolgozni, végre tudtuk hajtani a bérstratégiának azon lépéseit, amiket 2021-ben a modellváltott egyetem és a fenntartó alapítvány kuratóriuma elhatározott. És ezt folytatni is tudjuk – hívta fel a figyelmet a kancellár.
Beszédében kifejtette: a tavalyi kiemelkedő hazai és nemzetközi felvételi eredmények nyomán az egyetemi hallgatóság létszáma elérte a 31 ezer főt, ezzel is hangsúlyozva az intézmény hatékony működését az egyre kiélezettebb hazai felsőoktatási piacon. Az adatok alapján a legtöbben a keleti régióból jönnek, de egyre több dunántúli is a Debreceni Egyetemet választja. Ahogyan a külföldiek is előszeretettel tanulnak nálunk, 128 országból érkeznek a diákok. Körülbelül 47500 tagú az egyetemi polgárság, így érthetően komoly szervezeti struktúra kell a működtetéshez.
Elismeréssel szólt arról is, hogy a legjobb 800 felsőoktatási intézmény között szerepel a Debreceni Egyetem a Times Higher Education legfrissebb listáján, az intézmény négyszáz helyet javított.
Kiderült, a DE gazdasági kiadásait és forrásait tekintve pozitív növekedés volt megfigyelhető, a mérlegfőösszegben is előrelépés mutatkozott, a stabilitás egyértelmű. Idén az egyetem energiafelhasználását illetően is fontos adatokkal szolgált a vezető, aki a jövőre nézve is bizakodó.
- Tudjuk, milyen nehézségeik vannak a modellváltott egyetemeknek az európai források elérésében, ezzel is számolnunk kell. Ettől függetlenül a napi feladatainkat – oktatás, kutatás, betegellátás, innovációs és harmadik missziós tevékenységeink – folytatni tudjuk. Szerencsére nem csupán állami és uniós forrásokra kell támaszkodnunk, rendkívül széleskörű az egyetem működése. 2024-re 230 milliárd forintos működési és 25 milliárd forintos fejlesztési tervekkel számol az intézmény – tudatta.
A kancellár több saját informatikai fejlesztésről is büszkén számolt be a gazdasági évindítón. Felhívta a figyelmet a Debreceni Egyetem üzletági gazdálkodási modelljére, amit belső SAP Kompetencia Központ támogat, amelyet a német SAP audit a világ legfelső 25 százalékába tartozó, kiemelt minőségű központnak ítélt 2023 év végén. Az egyetemi vezető megjegyezte, hogy ez a működési modell és specializált belső szolgáltatási hálózat az üzleti szférában is különlegesnek számít, csakúgy, mint a hazai felsőoktatás legnagyobb internetes portálcsaládja, az unideb.hu, valamint a hallgatók mindennapjait segítő Studyversity és a betegek tájékozódását támogató Mediversity applikációk.
Ismertette az egyetemi sajtótevékenység 2023-as adatait, valamint az intézmény szerepvállalását a Nagyerdei Stadion működtetésében. Bács Zoltán felhívta rá a figyelmet, továbbra sem tettek le nagy álmaik megvalósításáról, a Stadion Múzeum és Élménytúra létrehozásáról.
Az egyetem innovációs ökoszisztémáját bemutatva a kancellár kitért a már meglévő, illetve kivitelezés vagy tervezés alatt álló beruházásokra. Elkészült a Dóczy utcai Sportcampus lelátója, a PILOT Kutatólaboratórium, a DE Meddőségi Központ, a DE KK NC Hibridműtő, a DE KK NC Gyermeksürgősségi Központ, a DE Gyógyszerésztudományi Kar és Középüzem, illetve a DE Kossuth Lajos Gyakorló Általános Iskola és a DE Balásházy János Gyakorló Technikuma, Gimnáziuma és Kollégiuma is megújult. Közbeszerzés alatt van egyebek mellett a Főépület homlokzatfelújítása, a Műszaki bázis, valamint a Pszichológia épület felújítása, a Forest Center és az Egyetem tér átalakítása pedig tervezési fázisban van.
Bács Zoltán ismertető előadását a közösségi élet bemutatásával zárta, melyben minden évben kiemelkedő helyet foglal el a yoUDay, az oDEon, a Campus Fesztivál vagy épp a Dolgozói Derbi.
A fenntartó Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke, Kossa György zárszavában felidézte az elmúlt évek kihívásait, többek között az energiaárak, az árfolyamok és az infláció változásának hatásait, illetve az ezek kezelésére hozott intézkedéseket. Kiemelte az intézmény egyedülálló ökoszisztéma-rendszerét, melynek köszönhetően a Debreceni Egyetem rendelkezik hazánkban a legmagasabb innovációs bevétellel, illetve szólt a minőségi oktatást segítő programokról, a PhD-hallgatók számára indított speciális ösztöndíjrendszerről és a publikációs tevékenység támogatásáról. Utóbbi célokra csaknem hétmilliárd forintot fordít az intézmény – összegezte az elnök.
A gazdasági évindító partnertalálkozó szakképzési kerekasztal-beszélgetéssel zárult, melyen a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Debreceni Egyetem, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a térségi szakképzési centrumok képviselői, valamint vállalatvezetők vettek részt.
Sajtóközpont - KSzD
