Egyetemi kutatások elhízás ellen

A fogyasztótabletták és a túlsúly szövődményeire szedett gyógyszerek kölcsönhatását vizsgálják a Debreceni Egyetemen. Az elhízás megelőzése érdekében új funkcionális élelmiszereket is fejlesztenek.

A magyar lakosság több mint fele túlsúlyos, negyede pedig kórosan elhízott. A többletsúly okozta szövődmények miatt az elhízás világszerte és hazánkban is a vezető halálokok között szerepel. A legnagyobb halálozási arány a 3-as típusú, vagyis az extrém elhízással érintettek körében fordul elő.

- Nem csupán esztétikai problémáról van szó, hanem komoly egészségügyi kockázatot jelent az elhízás. Bár a bőr alatti zsír felhalmozódása sokak számára zavaró, sokkal veszélyesebb a hasban lévő többletzsír, mely számos hormonszerű hatással rendelkező molekulát termel. Ez kóros folyamatokat indít el a szervezetben, és nagyon súlyos szövődményeket eredményez – hívja fel a figyelmet a probléma súlyosságára az európai elhízás elleni világnap (május 22.) kapcsán Benkő Ilona, az Általános Orvostudományi Kar Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet egyetemi docense.

Krónikus gyulladás a szervezetben, elsősorban az erekben, magas vérnyomás, a szívbetegségek növekvő kockázata, cukorbetegség, mozgásszervi betegségek – ezek az elhízás legjellemzőbb szövődményei.

- Először az anyagcsere folyamatokban történik változás és inzulinrezisztencia alakul ki, amely egyfajta átvezető híd a 2-es típusú diabéteszhez. A cukorbetegség ezen típusával érintettek 90 százaléka elhízott, a két probléma között tehát nagyon szoros az összefüggés – fogalmaz Benkő Ilona.

Az inzulinrezisztenciával kapcsolatban már több évtizede zajlanak jelentős kutatások a Debreceni Egyetemen. Szilvássy Zoltán professzor, az egyetem rektora irányítja az Általános Orvostudományi Kar Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézetét, ahol többek közt azt vizsgálják, hogy milyen gyógyszerekkel, étrend kiegészítőkkel, vagy akár funkcionális élelmiszerekkel lehetne befolyásolni az inzulinszintet és vércukor értékeket, az elhízás szövődményeinek kialakulását.

- A kutatási eredmények alapján javaslatot tudunk tenni arra, hogy milyen készítmények, milyen összetételű termékek segíthetik a fogyást úgy, hogy minél kevesebb szövődmény alakuljon ki. A prevenció szempontjából kulcsfontosságú egészséges élelmiszerek körét is szeretnénk bővíteni, így új funkcionális élelmiszerek fejlesztésével is foglalkozunk. Emellett a fogyást segítő gyógyszerek, növényi étrend-kiegészítők és az elhízás miatt kialakult szövődményekre szedett gyógyszerek egymásra való hatását, illetve a készítmények mellékhatásait is vizsgáljuk – sorolja a Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézetét sokrétű kutatási körét Benkő Ilona.

Az intézet docense arra is figyelmeztet, hogy a fogyasztótabletták és étrend-kiegészítők komoly veszélyt jelenthetnek, különösen az ellenőrizetlen eredetűek. A készítmények orvosi felügyelet nélküli szedése életveszélyes következményekkel járhat, stroke-ot, szívinfarktust és hirtelen szívhalált is okozhat.

A Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézetben állatkísérletes modellben sikerült bebizonyítani, hogy az elhízásnak fokozott szerepe van a migrén kialakulásában. A tudományos kutatások során igazolták, hogy a túlsúly a rákos betegek kezelésben is nagyobb rizikót jelent. Kemoterápiás kezelés során az elhízott betegeknél nagyobb arányban fordulnak elő életveszélyt jelentő mellékhatások. Az intézetben bizonyították, hogy az inzulin rezisztencia a csontvelő vérképző sejtjeiben is kialakul és azok, így fokozottan pusztulnak a kemoterápia hatására. Az elhízás 85 százalékban étrendi hibákra vezethető vissza, de a túlsúly kialakulásában örökletes tényezők, környezeti faktorok és lelki okok egyaránt szerepet játszhatnak.

- A súlytöbblettel való küzdelem során nagyon fontos, hogy a lelki hátteret is megvizsgálja a fogyni vágyó. Lehetnek ugyanis olyan felismerés nélküli belső konfliktusok, a tudatalattiban megbújó olyan érzelmi élmények, emlékek, amelyek hatással vannak az evési szokásokra – mondja Égerházi Anikó egyetemi docens.

Az Általános Orvostudományi Kar Pszichiátriai Tanszékének szakembere szerint a túlzott evés és az elhízás sok esetben visszavezethető a gyerekkori érzelmi fejlődésre. Ha gyermekkorban nem teljesülnek alapvető érzelmi szükségletek, mint a biztonságos kötődés, az önállóság élménye, egészséges határok kialakulása, az érzelmek kifejezésének szabadsága, vagy a játékosság élménye, akkor felnőttkorban nehézségek jelentkezhetnek a megfelelő magatartás kialakulásában. Ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy a beteg felnőttkorban evéssel oldja a feszültséget, ezzel fejezi ki a szeretetet, az evés egyfajta önmegnyugtató kóros megküzdési móddá válik.

Az elhízás és annak következményei hazánkban kiemelten súlyos problémát jelentenek, így a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Karán az általános orvosképzésben is nagy hangsúlyt fordítanak az ezzel kapcsolatos ismeretek átadására. Az ÁOK Táplálkozástudományi mesterképzési szakja például egy olyan komplex elitképzés, ahol a hallgatókat felkészítik a táplálkozástudomány legújabb eredményeinek hatékony gyakorlati alkalmazására hazai és nemzetközi szinten a kutatás-fejlesztés, az élelmiszeripar, az oktatás és az egészségmegőrzés területén.

Sajtóiroda -MM