Compliance – új védelmi vonal a Debreceni Egyetemen

A compliance-rendszer bevezetésével a Debreceni Egyetem példát mutat a hazai felsőoktatásnak, átláthatóbb és szabályozottabb működés mellett tervezheti a jövőjét – hangzott el kedden a DE Főépület Aulájában rendezett konferencián. A tanácskozáson állami szervezetek és az üzleti szektor képviselői vitatták meg a compliance-rendszer aktuális kérdéseit, kihívásait és beszélgettek a lehetséges fejlődési irányokról.

A Debreceni Egyetem a hazai felsőoktatási intézmények közül elsőként hozott létre önálló Compliance Osztályt, hogy eredményesebb lehessen az üzleti szektorban. Kossa György, az egyetemet fenntartó Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke a konferencia megnyitóján arról beszélt, hogy a compliance-rendszer fontos védelmi vonal a Debreceni Egyetemen.

- A kockázatok megelőzése és kezelése, az egyén és a szervezet védelme érdekében szükség volt az új rendszer bevezetésére. A jog, az erkölcs és az etika hármasának szellemében kell működnie az egyetemnek, ez alapján kell végeznie oktatási és tudományos tevékenységét is. A tudástranszfernek minden helyzetben rendelkezésre kell állnia a jogi szabályoknak megfelelő működési körülmények között – hangsúlyozta a kuratórium elnöke.

Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora szerint ha más szektorokban sikeresen bevált a compliance-rendszer, akkor a DE is profitálhat a bevezetéséből.

- Bár a compliance az egyetemen új tudományterületnek számít, figyelemre méltó eredményei vannak más üzleti szektorokban. A Debreceni Egyetem komplex működési kultúráján belül kell megalapozni a rendszer bevezetését, ehhez képzéseket kell indítani és a mostanihoz hasonló szakmai eseményekre van szükség – emelte ki a rektor.

Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja beszédében hangsúlyozta: a modellváltást követően új kihívásokkal szembesült és új szabályozási környezetbe került az egyetem, melyhez a vállalati együttműködések és a gazdasági fejlődés érdekében alkalmazkodnia kell.

- Mivel az Állami Számvevőszék minősítése alapján a DE a legmagasabb integritású szervezetnek számít az országban, újabb és újabb jogi követelményeknek kell eleget tennie, miközben a piaci folyamatokhoz is alkalmazkodnia kell. A compliance az egyetem szabályozott működésének fontos része, abban bízunk, hogy az adatvédelmi biztonsághoz hasonlóan ebben az új tevékenységi körben is mintaként tudunk szolgálni – hangsúlyozta a kancellár.

Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke az adatvédelmi és biztonsági feladatokról, előírásokról, elvi és erkölcsi kérdésekről, a jogszerűség és az átláthatóság összefüggéseiről beszélt előadásában, melyben kiemelte, hogy ebből a szempontból a Debreceni Egyetemnek is jelentős kötelezettségei vannak.

- Az egyetem a modellváltás ellenére közfeladatot ellátó intézmény, melynél az adatvédelmi követelményeknek maradéktalanul érvényesülniük kell, az oktatók, valamint a hallgatók révén ugyanúgy vonatkoznak az adatkezelési és adatvédelmi szabályok a Debreceni Egyetemre is. Az EU új törekvése, az elszámoltathatóság elve szerint az adatkezelőnek igazolnia kell, hogy mindent megtett a jogszabályi rendelkezések alkalmazásában, a compliance-rendszer abban segíthet, hogy a szervezeti intézkedéseket szabályosan, minden előírásnak eleget téve hajthassa végre az intézmény – tette hozzá.

Előadásában Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke kiemelte: a compliance fogalma még nem teljesen tisztázott, nem vált a magyar működési kultúra szerves részévé, de egyre több szervezet – köztük az Állami Számvevőszék is – felismerte az új terület fontosságát. 

-  Az átláthatóság alapvető feltétele a szabályos és törvényes működésnek, fontos, hogy az egyetem minden szervezeti egységének minden dolgozója ismerje a szabályozást, ezáltal átláthatóvá válhatnak a működési folyamatok, könnyebben felmérhetők a működési kockázatok. Az újonnan megjelenő compliance-rendszerben meg kell találni azokat a funkciókat és szerepeket, melyek célja egységesen a jogszabályoknak való megfelelés biztosítása lesz – ismertette az ÁSZ elnöke.

Herman Zsuzsanna, a Debreceni Egyetem compliance igazgatója kiemelte, hogy a compliance szabálykövető utat jelöl ki a kockázatok kezelésére, végső célja pedig ezek feltárása és csökkentése. Mint mondta: a DE példát mutat a felsőoktatásban a jogkövető magatartásával és azzal, hogy elsőként vezette be az új rendszert.

- Diverzifikált működés jellemzi az egyetemet, hiszen az oktatás mellett a kutatásban, a szociális területeken, a szakképzésben, a betegellátásban, a köznevelésben is helyt kell állnia. Ebben a rendszerben kihívást jelent a compliance-kultúra kiépítése, hiszen fenn kell tartani az intézmény komplex szervezeti egységét és támogatni kell a jogszabályi előírásoknak megfelelő működést is – fogalmazott az igazgató.

Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke Adatvédelem és Információszabadság érvényesülése a vállalati kultúrában címmel, Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke pedig Átláthatóság és megfelelés az Állami Számvevőszék szemszögéből címmel tartott előadást. Herman Zsuzsanna, a Debreceni Egyetem compliance igazgatója A Compliance kultúra kialakítása a Debreceni Egyetemen, Dzsula Marianna, a Kúria Polgári Kollégiumának kollégiumvezető-helyettese Compliance – a bíróságok szemszögéből címmel, Nagy Gábor Bálint, a Legfőbb Ügyészség osztályvezető ügyésze, kabinetfőnök-helyettese A compliance szerepe az ügyészség tevékenységében címmel, Varga Viktor Legal Entity Governance Leader a General Electric  képviseletében a Compliance menedzsment egy komplex globális nagyvállalatnál címmel, Polacsek Csaba, a PricewaterhouseCoopers Magyarország cégtársa pedig A compliance jövője – merre tart a compliance? címmel tartott szakmai előadást. 

A tanácskozás kerekasztal-beszélgetésekkel ért véget, ezeken részt vett  Kossa György, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke, Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja, Farkas Barnabás, az OTP Bank Nyrt. Etikai Osztályának osztályvezetője, Korencsi Attila, a Magyar Nemzeti Bank Compliance főosztályának vezetője, Pál Tibor, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara elnöke, Deák Tamás, a Magyar Telekom csoport megfelelőségi vezetője, Dékány Dóra, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökségi tagja, Horváth Bence, a Robert Bosch Kft. compliance officere, Molnár Adél, a Budapesti Ügyvédi Kamara titkára, valamint Herman Zsuzsanna, a Debreceni Egyetem compliance igazgatója.


Sajtóközpont - BZ