A Debreceni Egyetem hazánkban egyedülálló módon, a biotechnológia teljes spektrumát lefedi az oktatás és a kutatás területén.
- A piros biotechnológia (gyógyszer- és orvosi), a fehér biotechnológia (ipari és környezeti), valamint a zöld biotechnológia (mezőgazdasági) területein egyaránt biztosít képzéseket, támogatva az egyetem fókuszterületeinek fejlődését, illetve elősegítve ezzel a további ipartelepítéseket a városban és a régióban – hangsúlyozta Tőzsér József élettudományokért felelős ágazatfejlesztési rektorhelyettes a Debreceni Egyetem immár 7. alkalommal megrendezett biotechnológiai szimpóziumának csütörtöki megnyitóján.
A Debreceni Egyetemen 1987-ben, immár 35 éve indult el a biotechnológus képzés. Tíz éve végeztek az első hallgatók a mesterképzésben, idén pedig bekerült a biotechnológia BSc szak is a DE képzési kínálatába.
- Az elmúlt évtizedek informatikai forradalmánál is nagyobb tudományos, innovációs és ipari változások várhatók a napjainkban zajló biotechnológiai forradalomtól, mely egyszerre zajlik az egyetemi laboratóriumokban és az iparban. Debrecen városa az innovációs tevékenységet végző biotechnológiai cégekkel és a biotechnológiai orientációjú karokat, intézeteket, központokat és tanszékeket tömörítő egyetemével a biotechnológia egyik K+F fellegvára Magyarországon – emelte ki Pócsi István.
A Természettudományi és Technológiai Kar Molekuláris Biotechnológiai és Mikrobiológiai Tanszékének vezetője és az 2018-1.2.1-NKP-2018-00002 „A magyar fogyasztók rövid és hosszú távú aflatoxin-terhelésének meghatározása a tejtermékláncban és a kockázatkezelő intézkedések megalapozása” című projekt szakmai vezetője hozzátette: a Debreceni Egyetem célja, hogy tovább növelje biotechnológiai kutatásainak eredményességét és nemzetközi ismertségét. Az évente megszervezett biotechnológiai tanácskozás nagyszerű lehetőség, hogy az intézmény kutatói bemutassák legfrissebb tudományos eredményeiket, egy nemzetközi szimpózium keretében.
- A Debreceni Egyetem Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központjának szakemberei a növénybiotechnológia és növénygenomika tudományterületeken végeznek genomikai, epigenetikai, transzkriptomikai és egyéb molekuláris kutatásokat, amelyek lehetővé teszik a klímaváltozás miatt felerősödő környezeti stresszhatásokkal szembeni növényi rezisztencia kialakítását. A DE állatgenomikai kutatói pedig a klímaváltozás és a hőstressztűrő képesség genomikai hátterének vizsgálatával foglalkoznak mind vadon élő, mind domesztikált állatfajok bevonásával. A nemzetközi együttműködésekben végzett vizsgálatok az agráriumban, az élelmiszeriparban vagy a gyógyszeripar is használhatók. A MÉK Alkalmazott Növénybiotechnológia Tanszéken folyó kutatások egyik fő iránya a világűrben való mesterséges növénynevelés lehetőségeinek vizsgálata, mely szintén egyedülálló potenciál– sorolta Dobránszki Judit, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ vezetője.
A Debreceni Egyetem agrár- és élelmiszerbiotechnológiai kutatása egyebek mellett a mikotoxinok monitorozását és eliminációját célozza. Pusztahelyi Tünde, a DE MÉK Agrárműszerközpont vezetője hangsúlyozta: a biotechnológiai kutatások eredményei a mindennapi életre is nagy hatással vannak.
- A klímaváltozás hatására az eddig a gabonanövényeket érintő Fuzárium fertőzés mellett idén nagyszámú, elsősorban olajos magvakat érintő, aflatoxin-szenyezettség figyelhető meg. A növények megbetegedésének legfőbb oka egyértelműen a felmelegedés. A gombafaj eddig is jelen volt hazánkban, azonban a méreganyag-termelődéshez eddig nem volt kedvező az időjárás. Kutatásaink célja olyan mikroorganizmusok, illetve enzimek felkutatása, amelyek gátolják a toxinképződést – elemezte Pusztahelyi Tünde.
Az idei szimpóziumon három szekcióban (mikotoxin kutatás, mezőgazdasági biotechnológia és gyógyszerészeti biotechnológia) mutatták be a legújabb kutatási eredményeket a szakemberek. A tudományterületi üléseket neves külföldi kutatók előadásai nyitották meg, akik három földrész innovációs aktivitását reprezentálták.
A mikotoxin-kutatás bevezető előadását Nancy P. Keller, a Wisconsin-Madison Egyetem professzora tartotta, akinek kutatásai az emberi és növényi kórokozók virulenciatulajdonságainak a feltárásától a mikotoxinok biológiai szerepének a megismeréséig, továbbá gomba genom vizsgálatokig terjed. Az utóbbi kutatásai célja új, gomba eredetű természetes termékek („natural products”) felfedezése.
A mezőgazdasági biotechnológiai szekció meghívott előadója K. Madhavan Nampoothiri, az indiai Nemzeti Interdiszciplináris Tudományok és Technológiai Intézet vezető kutatója volt, aki a mikrobiális biotechnológia, a bioprocess technológia és a termékfejlesztés területén dolgozik. Kutatásai többek között ipari enzimekre, mikrobiális metabolitokra, probiotikumokra és gyógyhatású készítményekre („Nutraceuticals”) irányulnak.
A gyógyszerészeti biotechnológia-szekciót István Molnár, a VTT Technical Research Center of Finnland professzora nyitotta meg, aki kiemelkedő kutatásokat folytatott a szteroidok mikroorganizmusokkal történő lebontása területén, továbbá rákellenes, gombaellenes és rovarölő poliketid vegyületek bioszintézisének és szintetikus biológiai előállításának a felderítése fűződik a nevéhez.
A Természettudományi és Technológiai Kar Biotechnológiai Intézetének Molekuláris Biotechnológiai és Mikrobiológiai Tanszéke, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központja valamint az Agrárműszerközpont által közösen szervezett tudományos tanácskozáson több mint húsz előadás hangzott el.
Sajtóközpont - ÉE
