Fókuszban a népegészségügy

Megkezdődött a Debreceni Egyetemen az az egyedülálló népegészségügyi kutatás, amely komplexen vizsgálva a hazai népbetegségek okait segíthet megelőzni azokat, jelentősen növelve ezzel a magyar gazdaság versenyképességét.

Kutatások bizonyítják, hogy ha a születéskor várható átlagos élettartam egy évvel megnő, az mintegy 4 százalékos GDP-emelkedést eredményez. Ezt felismerve indított nagyszabású kutatási programot a Debreceni Egyetem az intézmény Népegészségügyi Karának irányításával.

- A másfél milliárd forintból megvalósuló projekt keretében azt vállaltutuk, hogy azonosítsuk a legnagyobb súlyú népbetegségekre: a szív- és érrendszeri-, bizonyos daganatos, valamint a cukorbetegségre hajlamosító állapotokat, kockázati tényezőket, illetve népegészségügyi cselekvési tervet határozunk meg a mérséklésükre. Azt valljuk ugyanis, hogy egy országnak csak egészséges lakossággal lehet versenyképes világpiaci tényezőként megjelenni – tájékoztatott Ádány Róza professzor, a kutatócsoport vezetője a projekt december 11-ei rendezvényén.

A GINOP-pályázat keretében megvalósuló kutatásban összesen hat munkacsoportban dolgoznak majd a Népegészségügyi Kar intézetei, tanszékei, illetve a Gazdaságtudományi Kar és az Általános Orvostudományi Kar különböző egységei, valamint a doktori iskolák. A kutatócsoportok munkáját nemzetközi tanácsadó testület segíti. Fontos cél ugyanis a program során születő új tudományos eredmények eljuttatása az egészségpolitikához, az egészségügy és népegészségügy szakmai szereplőihez.


- Nagy megtiszteltetés, hogy részt vehetek ebben a munkában, hiszen a WHO-nak is nagyon fontosak azok az átfogó kutatások, melyek eredményei alapján akár nemzetközi akciókat is ki tudunk dolgozni. A legtöbb országban az egészségügyi költségvetés mindössze 2-3 százalékát fordítják prevencióra, a többit pedig gyógyításra. Azért dolgozunk, hogy ez a tendencia a megelőzés irányába elmozduljon – hangsúlyozta Piroska Östlin testületi tag, a WHO európai egészségpolitikai szakigazgatója.

A felmérés eredményei alapján speciális kockázatbecslő és veszélyeztetettséget előrejelző szűrővizsgálati módszerek kidolgozását is tervezik a szakemberek. Az új eljárások szabadalmaztatása és szűrővizsgálati bevezetése új nemzetközi együttműködések és világszínvonalú piaci szolgáltatások lehetőségét is előrevetíti.

Sajtóiroda -TB