Európai együttműködés az autoimmun hepatitis kezelésének fejlesztéséért | DEBRECENI EGYETEM

Az autoimmun hepatitisz (AIH) egy ritka, krónikus májbetegség. Az immunrendszer tévesen a saját szervezet ellen fordul, és a májsejtek ellen irányuló kóros immunreakció gyulladást, majd májkárosodást okoz. Kezelés nélkül tartós gyulladás májhegesedéshez (fibrózis), májzsugorhoz (májcirrózis), súlyos esetben májelégtelenséghez és májátültetés szükségességéhez vezethet. Ugyanakkor időben felismert, megfelelően kezelt betegség esetén a májgyulladás jól kontrollálható, és a betegek jelentős része hosszú távon jó életminőséget érhet el. 

-    Az autoimmun hepatitisz kezelésében az elmúlt évtizedekben jelentős előrelépést jelentett a kortikoszteroidok és az azatioprin alkalmazása, a terápiás lehetőségek azonban továbbra is korlátozottak. Sok betegnek hosszú távon, esetenként élethosszig tartó immunszuppresszív kezelésre van szüksége, amelynek mellékhatásai jelentősen befolyásolhatják az életminőséget. Emellett nem minden beteg reagál megfelelően a jelenlegi terápiákra, és a kezelés eredményessége, valamint a klinikai gyakorlat is eltérhet az egyes országok és ellátóhelyek között – mondta el a hirek.unideb.hu-nak Papp Mária, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar Gasztroenterológiai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára. 

Az európai ellátásban tapasztalható különbségek csökkentésére, a szakmai tudás és tapasztalat megosztására, valamint az új terápiás lehetőségek és innovatív kutatási irányok támogatására indult el a négyéves nemzetközi együttműködés, az IMPACT (Integrated Management and Personalized Approaches for Autoimmune Hepatitis Care and Treatment). 

-    A projekt szükségességét az adja, hogy az autoimmun hepatitisz kialakulási mechanizmusai még nem teljesen tisztázottak. Egyetlen ország vagy kutatóközpont sem rendelkezik önmagában elegendő beteganyaggal és erőforrással ahhoz, hogy valamennyi fontos kérdést hatékonyan vizsgálja. Az együttműködés lehetővé teszi az adatok és a szakértelem megosztását, a kutatási eredmények összehasonlíthatóságának javítását, valamint a klinikai vizsgálatok összehangolását. A végső cél, hogy a betegek a betegségük sajátosságaihoz, a kezelésre adott válaszukhoz és élethelyzetükhöz jobban igazodó ellátásban részesüljenek, kevesebb kezeléssel összefüggő mellékhatás mellett, jobb életminőséggel és kedvezőbb hosszú távú kilátásokkal. Fontos ugyanakkor, hogy ez egy kutatási és együttműködési program: a személyre szabott terápiák és az új kezelési lehetőségek klinikai bevezetését megalapozza, de önmagában nem jelent azonnali terápiaváltást vagy új gyógyszer engedélyezését – hangsúlyozta Papp Mária. 

A projektbe a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar Belgyógyászati Intézetének Gasztroenterológiai Tanszéke és a DE-LIVER Hepatológiai Kutatócsoport is meghívást kapott. A debreceni szakemberek a személyre szabott terápiás megközelítésekkel foglalkoznak, különös figyelmet fordítva a gyermekkori autoimmun hepatitisre, a gyermek- és felnőttellátás közötti átmenetre, a családtervezésre, a reproduktív egészségre és az élet különböző szakaszaiban jelentkező speciális betegigényekre. 

-    Nagy öröm, egyben komoly szakmai elismerés és lehetőség számunkra, hogy a Debreceni Egyetem meghívást kapott az IMPACT hálózatához való csatlakozásra. Az egyetem számára ez lehetőség arra, hogy a klinikai betegellátásban felhalmozott tapasztalatait bekapcsolja a nemzetközi kutatásba, és aktívan hozzájáruljon az autoimmun hepatitisz korszerűbb, a betegek egyéni szükségleteit jobban figyelembe vevő európai ellátási gyakorlat kialakításához – emelte ki Papp Mária, aki a projekt Irányító Bizottságának tagjaként vesz részt a munkában, és a 4. munkacsoport vezetésére is felkérést kapott. 

A Debreceni Egyetem Klinikai Központjának Gasztroenterológiai Klinikája jelentős tapasztalattal rendelkezik az autoimmun májbetegségek felismerésében és kezelésében. A ritka betegségek esetében különösen fontos a speciális tapasztalattal rendelkező centrumok munkája és a nemzetközi szakmai együttműködés, hiszen ezek segítik a korai felismerést, a megfelelő kezelés kiválasztását és a betegellátás színvonalának folyamatos növelését. A Debreceni Egyetem Gasztroenterológiai Tanszéke 2019 óta társult tagja, 2023 óta teljes jogú tagja a ritka májbetegségekkel foglalkozó európai referenciahálózatnak, az ERN RARE-LIVER-nek, amely elősegíti a szakmai tapasztalatok megosztását és a személyre szabott betegellátás fejlesztését. 

A munkacsoport az ERN RARE-LIVER tagjaként az elmúlt nyolc évben a magas színvonalú kutató munkája mellett már eddig is kiemelkedő és úttörő tevékenységet végzett Magyarországon az európia tudás meghonosítása, a minőségi betegellátás erősítése és a betegközpontú ellátás fejlesztése területén a krónikus májbetegségekkel kapcsolatosan.

Sajtóközpont - CzA