Eredmények és kihívások a tudományban | DEBRECENI EGYETEM

A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozathoz kapcsolódóan legújabb kutatási eredményeiről, valamint tudományos és társadalmi jelentőségű programjairól számolt be a Magyar Tudományos Akadémia DAB Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Szakbizottsága. Mint elhangzott: a találkozó apropóját egyrészt az akadémiai programhoz kapcsolódó megemlékezés, másrészt pedig a tudomány, valamint a kutatási feladatok és kihívások jelenlegi helyzetének elemzése adta. A tanácskozással a szervező Debreceni Egyetem Egészségtudományi Kar, valamint a szakbizottság a munkabizottságok által végzett kutatások és programok eredményeinek bemutatásával kapcsolódott a Magyar Tudományos Akadémia célkitűzéseihez, mely szerint meg kell ismerni a magyar nép életfeltételeinek alakulását, tudásának állapotát, és a kutatásokkal hozzá kell járulni a képességek javításához, amely a nemzet iránti elkötelezettségen alapul.

A rendezvény megnyitóján Rusinné Fedor Anita, a Debreceni Egyetem Egészségtudományi Kar általános és tudományos dékánhelyettese, a Magyar Tudományos Akadémia DAB Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Szakbizottságának elnöke köszöntőjében összefoglalta az elmúlt egy évben rendezett szakmai események és tudományos kutatások eredményeit.

- Különleges ez az időszak a kétszáz éves Magyar Tudományos Akadémia és a kutatók számára, a kettős centenárium arra hívja fel a figyelmet, hogy a tudományt felelősséggel és komolyan vevő szakemberek kötelessége, hogy feltárják korunk legfontosabb témáit. Az elmúlt egy évben olyan eseményeknek adott otthont a kar, melyeken a magyar tudományosság jegyében lehetőséget kaptak a kapcsolódó tudományterületek és kiemelt figyelt fordítottunk az egyes tudományterületek együttműködésére. Az MTA DAB Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Szakbizottság Életmód és Egészségkutatások Interdiszciplináris Munkabizottság kutatómunkájában nagy fókuszt kap az egészségszociológia területe, melyben interdiszciplináris jellegéből adódóan számtalan lehetőség rejlik, ezek kiaknázása lesz a jövő feladata. A kar és a munkabizottság több, ehhez kapcsolódó kutatást végez, erősítve a régió fejlődését. Többek között vizsgáljuk az itt élő fiatalok életminőségét, rizikómagatartását, mentális egészségét és tervezzük a táplálkozási szokások feltérképezését is – sorolta a dékánhelyettes.

A tanácskozáson köszöntőt mondott Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Közgyűlés elnöke is, aki szerint a múlt tisztelete és a jelenben tanúsított felelősségvállalás, a magyar nyelvű tudományosság számtalan kihívással állítja szembe a kutatókat és a döntéshozókat. 

- Minden évben igyekszünk méltó módon megemlékezni erről az ünnepről. Az MTA elmúlt kétszáz éve kifejezetten arra sarkall bennünket, hogy tisztelettel és kötelességgel örökítsük tovább mindazt, amit az akadémia megalapításakor elődeink megfogalmaztak. Fontos, hogy mindenki a saját anyanyelvén tudjon beszélni a tudományról, így magyarul is megoszthassa kutatási eredményeit, magyarul válhasson közkincsé az egyetemes tudás, ennek érdekében azt is feladatul kell kitűzni, hogy a tudományos gondolkodás és kommunikáció nyelve lehessen a magyar – tette hozzá.

Az elmúlt egy évben elért eredményekről, célokról és feladatokról tartott tudományos beszámolót az Életmód és Egészségkutatások Interdiszciplináris Munkabizottság, a Regionális Gazdálkodástudományi Munkabizottság, valamint A két Béres. Vírusok és terápiák címmel előadást tartott ifj. Béres József, a Béres Csoport tulajdonosa is.

A konferencia második részében az MTA bicentenáriumára emlékezve TEGNAP – MA – HOLNAP, Tudással Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyéért címmel nyílt kiállítás, mely bemutatta az Akadémia és könyvtárának történetét, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye történeti személyiségei közül azokat, akik közvetlenül részt vettek az MTA létrehozásában, megszilárdításában, az itt élők életminőségének javításában.

Sajtóközpont - BZ