Hogyan jelenhet meg a körforgásos biomassza-gazdálkodás stratégiája az agrár-felsőoktatásban, illetve milyen elvek alapján működik a „One Health”-koncepció, ami mikrobiológiailag és analitikailag követi végig az élelmiszereket a termőföldtől egészen az asztalig – többek között ezekkel a témákkal foglalkoznak a hazai és külföldi szakemberek a Visegrádi Egyetemi Szövetség éves közgyűlésén a Debreceni Egyetem Böszörményi úti campusán.
A V4-országok mellett például Ukrajnából, Oroszországból, Bulgáriából és az Amerikai Egyesült Államokból is érkeztek egyetemi vezetők az éves találkozóra. A 2011-ben, Cseh-, Lengyel- és Magyarország, illetve Szlovákia agrár-felsőoktatási intézményeiből alakult szakmai szervezet évről évre bővíti létszámát, napjainkban már több mint 60 taggal működik, Thaiföldtől Indián át az Amerikai Egyesült Államokig. A debreceni közgyűlésen egy újabb bolgár és szlovákiai egyetem lép be a szövetségbe.
A résztvevőket Pintér Ákos, a Debreceni Egyetem rektorhelyettese, valamint a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja, Komlósi István köszöntötte.
- Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy a tavalyi moszkvai helyszín után ebben az évben a debreceni agrárkart választotta a Visegrádi Egyetemi Szövetség. Nyolc országból jöttek egyetemi vezetők az idei közgyűlésre, ahol elsősorban az agrár-felsőoktatás előtt álló kihívásokra koncentrálunk. Emellett lehetőség nyílik arra is, hogy karunk infrastruktúráját, többek között az egyedülálló halbiológiai laboratóriumunkat és az élelmiszertechnológiai tanüzemünket bemutassuk a kollégáknak – emelte ki a kari vezető.
- Különös jelentőséget ad szövetségünk idei közgyűlésének, hogy a debreceni agrár-felsőoktatás éppen 150 éves jubileumát ünnepli. Ezért is döntöttünk úgy, hogy 2018-ban itt tartjuk szakmai tanácskozásunkat – tette hozzá Peter Bielik elnök.
A 150 éves évforduló előtt egész hetes programsorozattal tiszteleg a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar. A Visegrádi Egyetemi Szövetség közgyűlését követően, szeptember 5-én, szerdán jubileumi ünnepségen emlékeznek meg a másfél évszázadról, másnap pedig nemzetközi konferencián elemzik hazánk és a világ agráriumának kihívásait.
- A Tiszántúli Agrártudományi Napok hagyományát elevenítjük fel szeptember 6-án, csütörtökön. Állat- és növénytudományi, földhasználati, talajtani, vízgazdálkodási, élelmiszertudományi, agrárökonómiai és vidékfejlesztési témakörökben, valamint a precíziós mezőgazdaságot érintően mutatjuk be a legújabb kutatási eredményeket. A hazai kutatóműhelyek képviselői mellett az Egyesült Államokból, Kanadából, Indiából, Német-, Olasz-, Cseh-, Horvát- és Lengyelországból, valamint Romániából, Szerbiából és Szlovákiából is érkeznek professzorok – sorolta az ünnepi eseményeket ismertető tájékoztatón Nagy János, a DE MÉK Földhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézetének professzora.
A jubileumi programsorozat keretében a fiatal kutatóknak is ad bemutatkozási lehetőséget a Debreceni Egyetem, szeptember 7-én, pénteken rendezik a Visegrádi Élelmiszertudományi Szimpóziumot.
- Lengyelországban és Szlovákiában tartottak eddig szakmai konferenciát kimondottan 35 év alatti oktatóknak, kutatóknak, PhD-hallgatóknak. Mostani szimpóziumunkra 30-an regisztráltak a V4 országaiból, amellett, hogy megismerhetjük kutatási területüket, jó alkalom ez tudományos információcserére, valamint az egyetemek közötti együttműködések szélesítésére is – mondta Kovács Béla, a DE MÉK Élelmiszertudományi Intézetének vezetője.
Az ünnepi hét zárásaként egykori hallgatóit is köszönti a debreceni agrárkar, szeptember 7-én, pénteken az 50 évvel ezelőtt Debrecenben végzett agrármérnökök közül csaknem 60-an vesznek át jubileumi diplomát a Böszörményi úti campuson.
Sajtóiroda - TH
