A hazai- és a környező országokban élő neves, büntetőjoggal foglalkozó professzorok, valamint PhD-hallgatók részvételével zajló angol nyelvű online rendezvény elsődlegesen azt a célt szolgálta, hogy a szakemberek bemutassák aktuális kutatásaikat.
Elek Balázs szervező, a Debreceni Egyetem Büntető Eljárásjogi Tanszékének vezetője elmondta: jelenleg két nemzetközi bíróság gyakorol hatást a magyar bíróságokra. Az egyik a luxemburgi székhelyű Európai Unió Bírósága, mely az EU legfelsőbb igazságszolgáltatási szerve. Ez a testület egyebek mellett ellenőrzi az uniós szerződések betartását, (például a schengeni-megállapodás érvényesülését) és őrködik az Európai Unió Alapjogi Chartájának érvénysülése fölött. A másik bíróság – mely nem uniós – a Strasbourgban működő Európai Emberi Jogi Bíróság.
A tanszékvezető kifejtette: a kétszeres eljárás tilalmának alapelve szerint, ha egyszer jogerősen elítélnek valakit valamiért, azt mégegyszer nem lehet azért elmarasztalni. Ehhez képest a magyar joggyakorlatban előfordul, hogy például egy cigaretta csempészre pénzbírságot szab ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, majd bíróság elé állítják az illetőt ugyanazért, ahol újabb pénzbüntetést kap. Hasonló a helyzet, amikor valakire állatkínzásért az állatvédelmi hatóság szab ki bírságot, majd a bíróság is elítéli a vádlottat. A versenyjogban is előfordulnak ilyen esetek hazánkban – ismertette a tanszékvezető.
Elek Balázs hozzátette: kezdetben a két fent említett bíróság nagyon szigorú volt ezekben a kérdésekben, és azt mondták, hogy ez így nem helyes. A tagállamok nyomására azonban mostanában egyre inkább megengedőbbek, elfogadóbbak. Ugyanakkor azt fenntartják, hogy ítélethozatalkor figyelembe kell venni azt, ha valakit ugyanabban az ügyben közigazgatási eljárásban egyszer már pénzbírságra ítéltek.
Gál István László, a Pécsi Tudományegyetem Büntetőjogi Tanszékének vezetője a bűnözési helyzet és a Covid-járvány összefüggéseiről tartott előadást, melyben kiemelte, hogy a kór terjedése szinte az egész világon gazdasági visszaesést okozott.
- Az elmúlt 200 év büntetőjogi, kriminalisztikai statisztikái azt mutatják, hogy csaknem fél évvel a válságok elkezdődése után általában emelkedik a vagyonelleni, a gazdasági és az erőszakos bűncselekmények száma. A munkanélküliek táborának gyarapodása elsősorban a lopások és erőszakos cselekedetek számának növekedésével szokott járni, ugyanis azoknak egy része, akiknek nincs pénze, erővel próbálnak szerezni – jelentette ki a szakember.
Gál István László szerint miközben Magyarországon az elmúlt években örvendetes módon csökkent az ismertté vált bűncselekmények száma, addig a fentiek miatt idén, jövőre, illetve 2023-ban valószínűleg emelkedés fog bekövetkezni.
A jogász konferencián elhangzott előadások kivonatait tanulmánykötetbe szerkesztik, mely online formában jelenik meg, illetve a szakma lapja, a Büntetőjogi Szemle ezzel kapcsolatos különszámban tudósít a rendezvényről.
Sajtóiroda – OCs
