A csaknem ötven éve akadémiai kutatóhelyként is működő Textológiai Műhely elsődleges feladata kezdetben a Csokonai kritikai kiadás elkészítése volt, az utóbbi másfél évtizedben részben annak elektronikus kiadása, részben pedig a Kazinczy életműkiadás jelenti a kutatócsoport legfőbb tevékenységét.
- Azért választottuk a Kazinczy-életmű feldolgozását, mert a 18–19. század fordulójának magyar irodalmát és kulturális folyamatait mintegy ötven éven át meghatározó szerző hagyatékának lényegében nem létezett korszerű textológiai-filológiai feldolgozása, mindössze a költeményeknek jelent meg kritikai kiadása, életművét bemutató összegzést pedig utoljára a 19. század végén adtak ki – mondta a hirek.unideb.hu portálnak Debreczeni Attila, az ELKH-DE Klasszikus Magyar Irodalmi Textológiai Kutatócsoport vezetője.
A Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet professzora kiemelte: a munkálatok a hagyaték feltárásával és digitális archiválásával kezdődtek, melynek során százezernél több kéziratfotó és mintegy húszezer nyomtatott dokumentumfotó készült el, emellett megtörtént az akkor huszonhárom kötetes levelezés digitalizálása is, amelyet felhasználhatnak a kutatók további munkájuk során.
A DE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet könyvtárában rendezett eseményen az érdeklődők elsőként a Debreceni Egyetemi Kiadó gondozásában megjelent Pandekták első kötetét (sajtó alá rendezte Granasztói Olga, az ELKH DE Klasszikus Magyar Irodalmi Textológiai Kutatócsoport tagja) ismerhették meg.
- Kazinczy egész életében készített jegyzeteket, amelyeket később kéziratos könyvekbe rendezett, feljegyzéseit pedig Pandekták néven említi, ezért választottuk a feljegyzésanyagot közreadó kiadványok címéül – fogalmazott könyvismertetőjében Orbán László, a kutatócsoport tagja.
A most bemutatott kötet Kazinczy első három kéziratgyűjteményét adja közre, részletes magyarázatok kíséretében.
https://deba.unideb.hu/deba/kazinczy_muvei/
A Régi magyar költők tára 18. köteteként jelent meg 2022-ben, ugyancsak a Debreceni Egyetemi Kiadó gondozásában az ELKH-DE Kutatócsoport munkájának köszönhetően a Verseghy Ferenc összes költeményeit bemutató sorozat harmadik, Dallamok című kiadványa (sajtó alá rendezte Hovánszki Mária, az ELKH DE Klasszikus Magyar Irodalmi Textológiai Kutatócsoport tagja).
Bár Verseghyt elsősorban a Marseillaise fordítójaként tartja számon az irodalomtörténet, munkássága rendkívül összetett, különlegessége pedig, hogy költeményeinek többségét dallamra írta. A sorozat első két kiadványa - Szövegek (I.), Jegyzetek (II.) - verseinek változatait, valamint azok kritikai jegyzeteit tartalmazza, a most ismertetett Dallamok (III.) pedig a Verseghy-énekekhez tartozó zongorakíséret kottáit gyűjtötte egybe.
https://deba.unideb.hu/deba/verseghy/
A rendezvényen az ELKH-BTK Nyugat-magyarországi irodalom 1770-1820 Lendület Kutatócsoport is bemutatta legfrissebb kiadványát. Kisfaludy Sándor: Hazafiúi szózat című kötetét (sajtó alá rendezte Nagy Ágoston, a Lendület-kutatócsoport külső munkatársa) Csörsz Rumen István, a kutatócsoport vezetője ismertette, aki a bemutatókat követő kerekasztal-beszélgetés után zenés előadást is tartott a Verseghy-énekekből.
Sajtóközpont – BZs
