Az MTA új vezetése az akadémia vidéki hálózatának áttekintése céljából látogatott Debrecenbe. A vezetői egyeztetést követő sajtótájékoztatón Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke az akadémia szerepéről és a mesterséges intelligencia által jelentett kihívásról beszélt.
- A Magyar Tudományos Akadémia a tudománnyal foglalkozó intézményeket fogja össze az egyetemeken és a kutatóintézeteken át a tudományos műhelyekig. Becsatornázzuk a különböző érdekeket, és arra is tudunk energiát fordítani, amire az egyetemeknek nem jut. Elsősorban arról beszélgettünk az egyetem vezetőségével, hogy a mesterséges intelligenciát mennyire engedhetjük be a tudományos kutatásokba, hogyan használhatjuk etikusan és felelősségteljesen úgy, hogy ne kerüljünk vele szemben alárendelt helyzetbe – mutatott rá az elnök.
Kitért továbbá arra, hogy újraélesztenék a hagyományt, amelynek részeként a Magyar Tudomány Ünnepének megnyitóját korábban minden második évben valamelyik vidéki egyetemen tartották.
- Ha ehhez a rendszerhez visszatérünk, jövőre a Debreceni Egyetemen lehet a megnyitó rendezvény – közölte Pósfai Mihály.
Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora szerint a tudomány, illetve a kutatások területén jelentős kapcsolódási pontok vannak az egyetem és az akadémia között.
- A jövő együttműködési lehetőségei és a jelen körülményei egyaránt fontos témáink voltak. A mesterséges intelligencia tudományban való megjelenése mellett a tudományos disszeminációról – vagyis a tudományos eredmények széles körű terjesztéséről –, az egyetemeken folyó tudományos élet összekapcsolódásáról, a köztestületi tagságról, a pályázati lehetőségekről egyeztettünk. Azt gondoljuk, hogy ezek a kérdések a felgyorsult és változó világban átgondolandók az akadémia és az egyetem részéről egyaránt – fogalmazott a rektor.
Az MTA területi akadémiai bizottságai legutóbb 10 éve találkoztak Debrecenben – hívta fel a figyelmet Balla György, az MTA Debreceni Akadémiai Bizottsága elnöke.
- A Debreceni Akadémiai Bizottság hídszerepet tölt be az egyetem és a tudományos műhelyek, valamint az akadémia között, illetve a tudomány és az emberek között egyaránt. Kapcsolódási pontot jelent továbbá a hallgatók és a középiskolák felé is a tudomány által teremtett értékek közvetítésével – jelentette ki.
Az MTA és a területi akadémiai bizottságok tagjai előadásokon ismerhették meg a Debreceni Egyetem tudományos tevékenységét, nemzetközi kapcsolatait és a tudástranszfer útjait.
Mátyus László, az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) elnöke, és a DE-t fenntartó Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke kiemelte: a tudomány művelése az egyetemeken és a kutatóintézetekben zajlik. Szerinte természetes szövetség van a Debreceni Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia között, amelynek fejlesztését az alapítvány elnökeként is támogatja. Hozzátette, ehhez igyekszik hozzájárulni az alapítvány is a maga eszközeivel.
A tanácskozás résztvevőinek Kun Ferenc tudományos elnök mutatta be az egyetem tudományos tevékenységét. Kiemelte, hogy az intézmény 13 karán 34 ezer hallgató tanul, 1700 oktatója és kutatója van, valamint 25 doktori iskolát működtet.
- Az egyetem széles tudományos portfóliója révén az MTA minden tudományos osztályához relevánsan kapcsolódunk. Az alapkutatások mellett alkalmazott kutatásokat és kísérleti fejlesztéseket is végzünk ipari partnereinkkel. A Debreceni Egyetem 19 szervezeti egysége nyerte el az MTA Kiváló Kutatóhelye megtisztelő címet. Ezekben a sikerekben az intézetekben dolgozó kutatócsoportok munkája köszön vissza. Jelenleg 20 HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat által támogatott kutatócsoport működik az egyetem öt karán. Büszkék vagyunk továbbá arra, hogy 14 fiatal kollégánk nyerte el az MTA Lendület programjának támogatását – ismertette.
Kitért arra is, hogy a DE 2023-ban indított tudománytámogatási programja hozzájárul az erősebb kutatási teljesítményhez, ezáltal a nagyobb nemzetközi láthatósághoz is.
- Csaknem három év alatt 1052 kutatót, 2048 pályázatot támogatott az egyetem összesen több mint 2 milliárd forint értékben. Ennek következménye, hogy az egyetem tudományos idézettsége évről évre növekszik, ez a mutatója 2025-ben meghaladta a 123 ezret. Ezek az eredmények teszik lehetővé, hogy a Debreceni Egyetemet a QS World University rangsorában az 501–600. helyezési sávban jegyezzék – fogalmazott.
A program fontos eleme a tudományos tehetséggondozás is, amely egyszerre szolgálja az oktatói és kutatói utánpótlást.
- A tapasztalat azt mutatja, hogy a középiskolás tehetségeket kutatómunkával, a kutatói életpálya bemutatásával tudjuk megnyerni. Ugyanakkor olykor azt is látjuk, hogy a PhD-hallgatóink a doktori iskola után nem találják meg a helyüket. Ezen a jövőben szeretnénk változtatni. Terveink szerint egyetemi posztdoktori programot hirdetünk, hogy a végzett hallgatók az ösztöndíjas időszak végére képesek legyenek önálló kutatás vezetésére, kutatócsoport felépítésére. Ehhez kapcsolódóan a kutatócsoport-vezetők számára külföldi mobilitási programot is szeretnénk létrehozni, hogy a fiatal tehetségek elit egyetemeken szerezhessenek tapasztalatot, és hazatérve a Debreceni Egyetemen hasznosíthassák a tudást – ismertette Kun Ferenc.
Jenei Attila nemzetközi rektorhelyettes felidézte, hogy az egyetemen az angol nyelvű képzés 1987-ben indult az orvosképzésben 49 hallgatóval.
- Ma az egyetem hallgatóinak negyede, több mint 7700 hallgató külföldről érkezett, és száznál több angol nyelvű képzést kínál az intézmény. A külföldi hallgatók száma évről évre növekszik, ezt a trendet a koronavírus-járvány időszaka sem törte meg – jelentette ki.
Kiemelte, hogy a Debreceni Egyetemnek 70 ország 500 intézményével van nemzetközi együttműködése.
- Minden megállapodás előtt azt vizsgáljuk, hogy van-e oktatási, kutatási hozadéka az egyetemen annak, ha megállapodást kötünk egy másik felsőoktatási intézménnyel. Projektalapú és jól meghatározott keretek közötti együttműködéseket támogatunk a jövőben is – fogalmazott.
Az átalakuló debreceni gazdaságról és ebben a Debreceni Egyetem helyéről Kovács István, az egyetem tulajdonában álló UD Catapult Nonprofit Kft. ügyvezetője beszélt. Úgy fogalmazott: a város gazdasági szerkezetváltásához az egyetem szükségszerűen alkalmazkodik, ennek jegyében a mérnöki és a műszaki képzés nagyobb hangsúlyt kap, és a Debrecenben működő autóipari vállalatokkal való együttműködések is intenzívebbé váltak.
Bene Tamás, a Kutatáshasznosítási és Technológiatranszfer Központ igazgatója kiemelte: a cél az, hogy a helyben előállított tudás hasznosuljon a kutatók, az oktatók által. Ebben nyújt segítséget a Kutatáshasznosítási és Technológiatranszfer Központ és az UD Catapult Kft. a kutatóknak. Hozzátette, 2025-ben 26 védjegyoltalmi bejegyzéssel élt a Debreceni Egyetem.
A Magyar Tudományos Akadémia vezetősége a nap hátralévő részében egyetemtörténeti sétán vett részt, és meglátogatta a Debreceni Egyetem Science Parkját is.
Sajtóközpont - SzZsL