A világban megtermelt zöldségek, gyümölcsök 40 százaléka nem jut el a fogyasztókhoz betakarítás után, ami leginkább a nem megfelelő tárolás, szállítás és feldolgozás következménye. Mind a termelőknek, mind az ellátási lánc szereplőinek nagy kihívás, hogy csökkenjen a veszteség a szántóföldtől az asztalig megtett úton.
- Az olcsó, mennyiségi árutermelést a minőségi, versenyképes termékek váltották fel, a felgyorsult globalizációra és a változó társadalmi igényekre reagálni kell. A Debreceni Egyetem tudás- és adatbázisával, kutatóintézeti hátterével, illetve széleskörű hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerével alapozza meg azt, hogy az agrár- és élelmiszeripari fejlesztések a gyakorlatban is hasznosulhassanak, itthon és a határokon túl egyaránt – emelte ki Jávor András rektorhelyettes a III. Posztharveszt Konferencia megnyitóján.
Az egyetem Élelmiszertudományi Intézete együttműködve a NAIK Gyümölcstermesztési Intézet újfehértói kutatóállomásával a meggy kezelési lehetőségeit vizsgálja.
- Az országban egyedülálló kutatásunk célja, hogy hosszabb ideig tudjuk frissen, fogyasztásra alkalmas állapotban megőrizni a gyümölcsöt. Egy speciális csomagolást alkalmazunk, ami hűtéssel kombinálva lehetővé teszi, hogy a meggy hat hét után se veszítsen élvezeti és beltartalmi értékeiből. Különböző fajtákat vizsgálunk, valamint biológiai és kémiai növényvédőszerek hatékonyságát is teszteljük – ismertette Karaffa Erzsébet, az Élelmiszertudományi Intézet docense.
Az európai kutatásokban élen járó Olaszország szakemberei is meg vannak győződve arról, hogy a környezettudatos technológiák jelentik a megoldást. Ezekkel érhetjük el, hogy a vásárlókhoz minél nagyobb mennyiségben jussanak el növényvédőszer-mentes, egészséges zöldségek és gyümölcsök.
- Színképelemzéssel vizsgáljuk a különféleképpen tárolt termékeket, a színskála alapján kicsomagolás és felszeletelés nélkül is meg tudjuk állapítani a gyümölcsök érettségi fokát, ásványianyag-tartalmát, illetve hogy beindultak-e bennük romlási folyamatok. Emellett kidolgoztunk egy olyan eljárást, amivel igazolni tudjuk, hogy az adott termény valóban biotermesztésből származik-e – sorolta a legújabb kutatási eredményeket Giancarlo Colelli, a Foggiai Egyetem professzora a konferencián.
Sajtóiroda - TH
