A Debreceni Egyetem Egészségtudományi Kara, a Nyíregyházi Egyetem és a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola által közösen rendezett tudományos konferencián a régió munkaerőpiaci igényeit, a térség társadalmi, szociális, egészségügyi felzárkóztatását segítő kutatási tevékenységét és eredményeiket ismertették a doktorjelölt kutatók. A pénteken megtartott nemzetközi tanácskozáshoz tizenkét hazai és határon túli felsőoktatási intézmény kutatói, tudományos szakemberei csatlakoztak.
Az esemény megnyitóján Csernoch László, a Debreceni Egyetem tudományos rektorhelyettese a társadalmi felelősségvállalást és az együttműködések fontosságát hangsúlyozta.
- A jövő kutatói határozzák meg hosszú távon a tágabb régió, az ország társadalmi, egészségügyi gondolkodását. A konferencia lehetőséget ad arra, hogy ennek érdekében minél szélesebb és hasznosabb együttműködések alakuljanak ki, erősödjenek meg. A tudománnyal foglalkozó szakembereknek nagy felelőssége van, hiszen olyan hatással lehetnek a társadalom egészére, ami visszavonhatatlan, a leendő egyetemi oktatóknak leginkább erre kell felkészülniük – fogalmazott a tudományos rektorhelyettes.
Móré Marianna, a DE Egészségtudományi Kar dékánja szerint a tudományos pályát választó szakemberek, az egyetemi oktatók presztízsértékű munkát végeznek, és példát mutatnak a társadalom számára.
- A hallgatók már a tanulmányaik során szembesülnek azzal, hogy egy egyetemi karrier kiemelt társadalmi elismertséget jelent. Ahhoz hogy ezt elérjék, szükség van azokra a tanulási folyamatokra, amelyek a doktorandusz képzéshez köthetők. A konferencia segít megítélni a PhD-hallgatóknak saját magukat, az előadói képességüket, a kutatói motivációjukat, valamint szembesülést jelent a pályának azon szakaszával, ahol éppen tartanak. Rávilágít arra, hogy milyenek a tudományos képességeik és miben kellene még fejlődniük – tette hozzá a kari vezető.
Molnár Dániel, a Doktoranduszok Országos Szövetségének elnöke előadásában a hazai doktori képzés rendszerét, minőségbiztosítási kérdéseit és kihívásait, valamint a DOSZ-t érintő aktualitásokat mutatta be. Mint mondta, minden eddiginél nagyobb kihívások előtt áll a képzési rendszer.
- Magyarországon több mint tízezren vesznek részt a doktori képzésekben, ami a képzési keretrendszerben a legmagasabb szintet jelenti. Az a célunk, hogy a hazai doktori képzésben résztvevők érdekképviseletét a lehető leghatékonyabban lássuk el, és garantáljuk a versenyképességet, felhasználva az intézményi tapasztalatokat. Ennek megfelelően törekszünk az állami ösztöndíjas hallgatók juttatásának emelésére, valamint a nyugdíjjogosultság és a hitelképesség megteremtésére is - mondta előadásában a DOSZ elnöke.
A szekciókban többek között a felsőoktatás munkaerőpiacra való felkészítő szerepéről, az önkéntességről, a tanulásban akadályozott tanulók szóasszociációs képességeit vizsgáló kutatás eredményeiről, a felsőoktatásban történő egészségfejlesztés tapasztalatairól, az egészségügyi alapellátás szerkezeti átalakulásának lehetőségeiről, az idősödés magyarországi narratíváiról, valamint a hazai egyetemek fenntarthatósági és környezettudatossági stratégiájáról is hallhattak szakmai előadásokat a résztvevők.
Sajtóközpont - BZ
A társadalom- és egészségtudomány, bölcsészettudomány és a neveléstudomány területén végzett legújabb kutatásaik eredményeit mutatták be a szakemberek a Debreceni Egyetem Egészségtudományi Karán megrendezett XIV. Nemzetközi Nyíregyházi Doktorandusz és Posztdoktori Konferencián. Tizenkilenc szekcióban összesen 137 előadás hangzott el.
