A cikk annak a kutatómunkának az összegzése, amely az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok keretében nevelés-szociológiai aspektusból vizsgálta a hallgatók sportolási szokásait.
Az An empirical study of Bourdieu’s theory on capital and habitus in the sporting habits of higher education students learning in Central and Eastern Europe https:/doi.org/10.1080/13573322.2022.2164266 című tanulmány – amelynek társszerzője Pusztai Gabriella, a DE BTK Nevelés- és Művelődéstudományi Intézet igazgatója, a kutatás vezetője – bemutatja, hogy milyen társadalmi, illetve környezeti, valamint szocializációs tényezők játszanak szerepet háttértényezőként a fiatalok sportolási szokásaiban.
- A vizsgálat több szempontból mérte fel az érintett területet: a sportolás hátterét, mint egyfajta eredményességmutatót, az egészségtudatos életmód kiemelkedően fontos szerepét, valamint a sportolás hatásait a tanulmányi eredményesség különböző vonatkozásaiban – mondta a hirek.unideb.hu portálnak Kovács-Nagy Klára, aki a kutatás ezen részét a habilitációs értekezésében és az annak keretében készülő kötetben foglalta össze.
Maga a Sport, Education and Society-ben megjelent írás kifejezetten a szociológus Pierre Bourdieu-t követte, aki a társadalmi struktúrában a társadalmi osztályok helyzetét vizsgálta a tőke és habitus elméletének tesztelésével.
- Bourdieu szerint a társadalmi struktúrában elfoglalt hely – ki milyen anyagi, kulturális helyzetben van, mennyire iskolázott, illetve milyen életmódot folytat – meghatározza az egyén egész életét és ennek részeként a szabadidős tevékenységet, így a sportolást is. Ezt az elméletet teszteltem a hallgatók körében végzett felmérés során – ismertette a vizsgálat kiindulópontját az egyetemi docens.
A kutatás keretében 2017 hallgatót vizsgáltak Magyarországon az észak-alföldi térségben, illetve határon túli kisebbségi felsőoktatási intézményekben Felvidéken, Erdélyben, Partiumban, Kárpátalján és a Vajdaságban.
- Ennek köszönhetően született egyrészt egy országos összehasonlítás, hogy ki milyen gyakran sportol, milyen sportolási típusok dominálnak, illetve a verseny- és a szabadidősport vonatkozásában milyen különbségek vannak. Ezen túlmenően azt is felmértük, milyen szerepet tölt be a hallgatói sportolásban a társadalmi helyzet, a szocializációs tényezők, illetve az olyan életmód-elemek, mint – többek között – a szülőkkel vagy barátokkal közös sportolás – sorolta Kovács-Nagy Klára.
- Saját kutatási területem vonatkozásában is arra az eredményre jutottam, hogy a közösségnek és a szocializációs tényezőknek, de különösen a hallgatói körben és korosztályban a kortársaknak van elsődleges szerepe a sportolásra való motiválásban. A vizsgálat ugyanakkor azt is megállapította, hogy bár a vizsgált diákok többféle háttérrel érkeznek, a hátrányos kulturális vagy anyagi helyzet ellenére képesek a sportolási tevékenységek fölülírni a társadalmi háttérből fakadó hátrányokat – hangsúlyozta a díjazott.
A felmérés eredményéről a kutató elmondta, hogy eltérő eredmények születtek.
- Nyilván függ az intézménytől, a kartól, a szaktól, vagyis attól, hogy mit tanulnak és milyen az időbeosztásuk, de kiderült, hogy tíz százalék az, aki nagyon elkötelezett és van egy viszonylag tekintélyesebb réteg, akiket semmivel és semmilyen körülmények között nem lehet rávenni a sportolásra. A legnagyobb szám pedig akiknek van igénye és a különböző sportolási lehetőségeket megismerve kellően motiváltak és elkötelezettek a mozgás iránt – emelte ki Kovács-Nagy Klára.
Sajtóközpont – BZs
