A DE Egészségtudományi Karán évek óta működnek oktatási célú laborok, ahol a hallgatók modern eszközöket használhatnak. A konferencián a szakemberek a gyakorlati alapú oktatási modell tapasztalatait és fejlesztési lehetőségeit vitatták meg.
- Az egészségügyi szimulációs oktatás célja nem az, hogy helyettesítse a betegágy melletti, klinikai oktatást, hanem az, hogy hidat teremtsen az elméleti és a gyakorlati képzés között, felkészítve a hallgatókat a valódi egészségügyi életpálya új kihívásaira. Nyitottnak kell lennünk a változásokra, a technika fejlődésére, mindennek inspirálnia kell az egészségügyi szakembereket – emelte ki köszöntőjében Móré Mariann, a Debreceni Egyetem Egészségtudományi Kar dékánja.
A hallgatók mind a graduális, mind a posztgraduális képzések, továbbképzések során használhatják a laborokat, melyek Gebriné Éles Krisztina, az ETK Egészségtudományi Intézetének adjunktusa szerint tökéletesen beépültek a kar oktatási rendszerébe.
- A visszajelzések alapján nagyon szeretik a hallgatóink, hiszen az eszközök révén olyan tudást szerezhetnek, amelyet máshol nem feltétlenül kapnának meg. A gyakorlati tudás kerül fókuszba, így könnyen hasznosíthatják a tapasztalataikat kórházi környezetben is – mondta az adjunktus.
Németh Norbert, a DE ÁOK Interaktív Orvosi Gyakorlati Központ vezetője hangsúlyozta, hogy a nyíregyházi karon rendelkezésre álló infrastruktúra és eszközpark jó működtetéséhez szükség van a szakemberekre, akik képesek szimulációs környezetben is jól oktatni.
- Biztonsággal ismerni kell bizonyos beavatkozásokat, ehhez kell igazítani az oktatási programokat. A klinikai környezetben előforduló esetek komplexitásának megismerését könnyíti meg a szimulációs oktatás, a funkcionális egységet képező laborban elérhető eszközök pedig hozzájárulnak a hallgatók széleskörű képzéséhez mind Debrecenben, mind pedig Nyíregyházán – tette hozzá a központvezető.
Szűcs Attila, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Oktatókórház főigazgatója arról beszélt, hogy az egyetemeken és főiskolákon működő szakmai műhelyek szerves részei az ápolónői, a mentőtiszti és a szülésznői képzéseknek.
- Tizenhat vármegyei kórházban létesültek ilyen laborok, melyeket az elmúlt egy évben modern demonstrációs eszközökkel szereltek fel. A laborok összekapcsolják a valós betegellátást és az elméleti tudást, a leendő szakemberek fejleszthetik készségeiket, többek között az újraélesztés, a tudőtükrözés, a csecsemőgondozás folyamatait is gyakorolhatják, akár virtuális formában. Ezeknek a laboroknak helye van az egészségügyi intézményekben és az oktatásban – fogalmazott a főigazgató.
A szakmai tanácskozáson meghívott előadók mutatták be a szimulációs oktatás magyarországi helyzetét, workshopon vitatták meg a szakemberek a gyakorlati tapasztalatokat, összefoglalták az alkalmazott módszertanokat, felvázolták a lehetséges jövőképet, az egyetemi képzésfejlesztések irányait, valamint az infotechnológiai újdonságokat. Szó volt egyebek mellett a szimulációs oktatás szerepéről a sürgősségi ellátásban, a szülészetben és az ápolásban.
Sajtóközpont - BZ
A gyakorlati készségfejlesztést segítő szimulációs oktatásról és módszertani kihívásairól tanácskoztak az egészségügyi képzéseket folytató intézmények és klinikai gyakorlóhelyek szakemberei a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karán rendezett II. Nyíregyházi Egészségügyi Szimulációs Konferencián. A résztvevők megismerhették a szimulációs oktatásban rejlő lehetőségeket és tájékozódhattak az ápoló, a szülésznő, a mentőtiszt és a védőnő képzésekre fókuszáló skill laborok működéséről is.
