A Szent Korona amerikai kalandja

Idén 40 éve, hogy hazatértek Amerikából a magyar koronázási jelvények. A történelmi ereklyék tengerentúli „kalandjairól” Glant Tibor, a Debreceni Egyetem docense több évtizedes kutatómunka alapján írt könyvet. A kötet szerdán jelenik meg.

A szovjet hadsereg elől menekülő nyilasok parancsára a II. világháború végén a koronaőrség 1945 márciusában német földre – a mai Ausztria területére – menekítette a Szent Koronát, a jogart, az országalmát, a kardot, a koronázási palástot és a Szent Jobbot. Utóbbi kivételével – amelyet Magyarország még abban az évben visszakapott – az ereklyék hamarosan amerikai kézbe kerültek. Így kezdődött a kegytárgyak 33 éven át tartó kényszerű „emigrációja”, ami átmenetileg Fort Knox-ban, az állami pénzverde lerakatában ért véget.

Magyarország több sikertelen próbálkozása után, az amerikai magyarok tiltakozása ellenére a Carter kormány 1978. január 6-án juttatta vissza a nemzeti kincseket jogos tulajdonosának. A nagyközönség először a Nemzeti Múzeumban kiállítva csodálhatta meg a kegytárgyakat, amelyek ma már a Parlamentben találtak végleges kiállítóhelyükre.

A korona több évszázados kalandos sorsának ezt a néhány évtizedét kutatta hosszú éveken át Glant Tibor, a Debreceni Egyetem Észak-Amerikai Tanszékének docense, akinek tollából ebben a témakörben ez már a második kötet, amely a hazatérés 40. évfordulójára jelent meg.

- Sokan tudják rólam, hogy rajongok a koronázási ékszerekért, ha csak tehetem, elzarándokolok a kiállított kincsekhez – mondta az unideb.hu portálnak Glant Tibor. A szerző azt is elárulta, hogy tizenévesen hatalmas csalódás volt számára, amikor utólag kiderült, hogy az „élőben közvetített” 78-as átadási ünnepséget valójában a nagyközönség két órás eltéréssel láthatta a televízióban. – Talán ekkor fogalmazódott meg bennem először, hogy vannak még feltáratlan titkok, amelyeket érdemes lenne megismerni – fogalmazott az egyetemi docens.

- A kutatás a hazai levéltárakban kezdődött, majd az Egyesült Államokban folytatódott, itthon és ott is rengeteg segítséget kaptam, így juthattam hozzá magánarchívumokban őrzött dokumentumokhoz, fotókhoz is. Szinte egyetlen kérésemre sem kaptam elutasító választ. Az 1997-es első kötet, A Szent Korona amerikai kalandja után az itthoni baptisták is támogatták a kutatómunkát, és – érdekes módon – még az egykori külügy is sokat segített, furcsa módon éppen azok, akik annak idején titkosították a ma már megismerhető anyagokat – sorolta Glant Tibor.

A Szent Korona amerikai kalandja és hazatérése című kötet a Debreceni Egyetemi Kiadó „Amerika tegnap és ma” sorozatának részeként a Libri jóvoltából szerdán kerül ki a nyomdából.

A kötet hivatalos bemutatóját január 12-én, pénteken Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia Székházában tartják.

Sajtóiroda - BZs