„Harmadik misszió, társadalmi innováció – a Debreceni Egyetem a gazdaság, a sport és a kultúra szolgálatában” címmel Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja tartott előadást november 3-án, pénteken a Szenior Egyetem második rendezvényén.
- A Szenior Egyetem szerves része annak a koncepciónak, amelyet a Debreceni Egyetem a 3. missziós célkitűzéseinek keretében megfogalmazott. Magyarország egyik legnagyobb felsőoktatási intézményeként a bölcsődétől a húszezres alumni közösségig az élet szinte minden szakaszában jelen van a Debreceni Egyetem, amely 29 ezer hallgatóval, mintegy 10 ezer dolgozóval, 3 ezer diákkal, azaz a 42 ezres egyetemi polgárságával közvetve 150-200 ezer ember életére van hatással – kezdte előadását Bács Zoltán.
A kancellár elsőként bemutatta az intézményt kiemelve annak rendkívül széles képzési palettáját, hatékony működési, vezetési modelljét és gazdálkodását, fejlett hallgatói szolgáltatási rendszerét, valamint 12 éves stratégia mentén fejlesztett egyetemi sportrendszerét. Bács Zoltán kitért arra is, hogy mára a magyar és a kelet-közép európai felsőoktatási intézmények közül a Debreceni Egyetemen tanul a legtöbb külföldi, 104 országból több mint 5000 hallgató.
Az egyetem gazdálkodása is hatalmas fejlődésen ment keresztül az elmúlt években. Miközben 2013-ben 83 milliárd forint volt a mérlegfőösszeg, addig tavaly már elérte a 128 milliárd forintot, miközben az intézmény saját tőkéje 75 milliárdról több mint 100 milliárdra nőtt. A javuló gazdasági adatokban nagy szerepet játszott az egyetem saját (képzési és kutatási) bevételeinek növekedése, a hatékony pályázati tevékenség és a strukturális váltás, azaz a korábbi centrumokkal és egyes karokkal kapcsolatos szervezeti átalakítás is.
A kancellár elmondta, hogy az intézmény fejlesztési koncepciója kapcsolódik a város hosszútávú célkitűzéseihez, mely szerint 2050-re Debrecen lesz a főváros első számú vidéki alternatívája, amely nemzetközi regionális központként világviszonylatban is magasnak számító életminőséget nyújt majd, s a város 240-250 ezresre duzzadó lakosságával összhangban az egyetemi polgárság létszáma is jelentősen nőni fog.
- Ehhez számos elvárásnak kell megfelelnie az intézménynek, melyek egy része már most is teljesül: versenyképes, gazdaság- és társadalmi szükséglet vezérelt felsőoktatás, hatékony, rugalmas működési, irányítási modell, kiemelt stratégiai képzési területek, valamint hallgatói szolgáltatások fejlesztése, K+F+I potenciál erősítése és becsatornázása a gazdaságba, illetve a 3. misszió teljesítése – sorolta Bács Zoltán.
A kancellár kifejtette, hogy a 3. misszió keretében az intézmény nagy hangsúlyt fektet a kutatás-hasznosítás és az innovációs struktúra fejlesztésére, az egyetemi klaszterek és az egyetem saját ipari parkja révén pedig fontos szerepet játszik a gazdaság- és aktív iparfejlesztésben.
- Hamarosan 25 hektárral bővítjük, így már 50 hektáros lesz a Debreceni Egyetem saját ipari parkja, amely többek között az Innovációs Központnak, egy élelmiszer-tápszer üzemnek, illetve az oltóanyag-gyártó kísérleti üzemnek ad majd otthont – ismertette Bács Zoltán.
A 3. misszió életminőséget befolyásoló tevékenységek sorában a kancellár szólt az egyetem társadalmi szerepvállalásáról, kulturális és közösségi eseményeiről: a HALL és a Nagyerdei Víztorony rendezvényeiről, a Dolgozói DErbiről, a yoUDayről, melynek idei szeptemberi programjáról készült összefoglaló kisfilmet a Szenior Egyetem résztvevői láthatták elsőként.
A sporttevékenységek nyomán Bács Zoltán a 98 évvel ezelőtt alapított egyetemi sportegyesület, a DEAC fontosságát hangsúlyozta, amely 16 szakosztállyal és több mint ezer igazolt versenyzőivel a hazai sportélet meghatározó szereplője.
- A legfelső szinten játszó kosárlabda- és futsalcsapat, extraligás röplabdások, NB I/B-s kézisek, NB III-as labdarúgók mellett számos hobbi szakosztálya is van az egyesületnek, ezek mellett a külföldi hallgatók részéről egyre nagyobb az igény az amerikai foci, a baseball, a krikett és más különleges sportágak iránt. Ugyanakkor fel kell karolnunk az olyan sportágakat is amelyek egyébként kiszorulnának a városi sportéletből, de fontos a feltörekvő nemzedéknek, a több száz gyereknek, az egyetem utánpótlásának, és illenek is az intézmény imázsához. Korábban így volt ez a kosárlabdával, amit most a jégkorong követhet a sorban – árulta el a kancellár.
Az infrastrukturális sportfejlesztések témakörében Bács Zoltán beszélt a Böszörményi úti campuson épülő, 4 fedett és 8 szabadtéri pályát magában foglaló teniszközpontról, a Nagyerdei Stadionba tervezett asztalitenisz-központról, a Pallagon készülő kézilabdacsarnokról, valamint megjegyezte, hogy a pallagi területein az intézmény szívesen adna teret a kormány által vidékre tervezet egyik velodromnak, azaz pályakerékpáros komplexumak.
A kancellár előadása végén néhány oktatási-kutatási újdonságról is beszámolt a Szenior Egyetem résztvevőinek, így többek között a 2018-ban induló könnyűzenei kurzusról, amelyet 2019-ben követne az alapképzés, valamint a Bölcsészettudományi Kar és Gazdaságtudományi Kar közösen alapítandó kutatóintézetéről.
Sajtóiroda - TPL
