Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem (DE) rektora nyitóbeszédében felidézte, hogy az intézmény 20 évvel ezelőtt arra kezdett törekedni, hogy minél több diákot vonzzon ide. Az utóbbi 10-12 évben az vált egyre fontosabbá, hogyan tud a DE a várossal és az idetelepülő globális cégekkel együtt megfelelni a világ kihívásainak.
- A cégekkel közösen kezdtük el kitűzni azokat a célokat, hogy miben kell fejlődnie az egyetemnek ahhoz, hogy az újonnan meghonosodó járműipar igényeit ki tudja szolgálni. Azt gondoltuk, ehhez a legfontosabb a műszaki képzés erősítése. Ennek neki is láttunk és infrastrukturálisan, valamint tartalmában is látványos jelei vannak ezen a területen az előrelépésnek. Aztán örömmel tapasztaltuk, hogy nem csak a műszaki képzésre van szükségük az ide települő cégeknek, hanem nagyon sok más egyetemi tudásra is – fogalmazott Bács Zoltán.
A rektor kifejtette: a DE és a Debrecenben működő járműipari nagyvállalatok együtt alakítják ki a fenntartható, környezetkímélő és az emberek életét pozitívan befolyásoló környezetet. Ahhoz, hogy ez jól működjön, szükséges volt az egyetemi modellváltás – tette hozzá az egyetemi vezető.
Bács Zoltán szerint a DE már nemcsak azért képez, hogy a hallgatók itt megszerezzék a tudást és utána valahol Magyarországon vagy a világban dolgozzanak, hanem azért is, hogy a frissen végzettek Debrecenben találjanak munkát. Így a város megtartó ereje is jelentősen növekedett.
Papp László polgármester arra hívta fel a figyelmet, hogy néhány év alatt történelmi léptékű gazdasági és technológiai változások történnek.
- A 2010-es évek közepén felismertük, hogy a 21. század gazdaságát olyan új kulcságazatok fogják formálni, mint a járműipar, az elektromobilitás, a digitalizáció és a zöld technológia. A célunk világos: olyan modern, európai léptékű gazdasági és tudásközpontot építeni Debrecenben, ahol a helyi tehetségek, a hazai vállalkozások és a nemzetközi nagyvállalatok együtt képesek formálni a jövőt – mondta Papp László.
A DE Műszaki Kar dékánja azzal a tényezővel foglalkozott, hogy akit 2026-ban vesznek fel a DE-re, az 2031-ben lesz mesterszakot végzett kezdő mérnök. Azért, hogy ők naprakész ismeretekkel hagyják el az intézményt, a karnak folyamatosan és szorosan együtt kell működni olyan cégekkel, amelyek ezeken a területeken élen járnak. Ebben szerencsére jó partnerek a Debrecenbe érkezett multicégek. Ráadásul a képzők képzésére, vagyis az egyetemi oktatók szinte állandó oktatására is szükség van – állapította meg Husi Géza.
A kari vezető bejelentette, hogy szeptembertől akkumulátorokról, ezek gyártásáról szóló új tantárgyat indítanak a DE MK-n, amit akár más karok érdeklődő hallgatói is felvehetnek. Husi Géza arról is beszámolt, hogy nyártól önvezető autók érkeznek Debrecenbe, amiket kezdetben – megfelelő ellenőrzés mellett - az egyetem területén, később a városi forgalomban is tesztelnének.
Az akkumulátorcellák gyártásával foglalkozó EVE Power Hungary Kft. vállalati közkapcsolatokért felelős vezetője, Kovács Ádám arról beszélt: olyan technológiát hoznak Debrecenbe, amely a világ élvonalába tartozik. 2027-től a BMW-nek fognak beszállítani és csaknem ezer embernek adnak majd munkát.
- Az egyik legfontosabb feladatunk a környezeti lábnyomunk csökkentése, ezt vevőink is elvárják. Elkötelezettek vagyunk például a tisztított szennyvíz, vagyis a szürkevíz használata mellett – ismertette Kovács Ádám, aki azt is kiemelte, hogy terveik szerint az akkugyártás során használt MNP nevű vegyület lebontásához egy magyar találmányt, baktériumokat is szeretnének felhasználni.
Fenyves Veronika, a DE Gazdaságtudományi Kar dékánja úgy vélte: a jövő iparában az ember és a technológia nem szemben áll majd egymással. Az együttműködést kihasználva kell kialakítani azt a feltételrendszert, amely a hatékonyság és a versenyképesség javulását eredményezheti bármelyik területen. Ebben nagyon fontos szerepe van a vállalati szférának, az oktatásnak, az önkormányzatoknak és minden olyan szereplőnek, akik ennek az ökoszisztémának a részei – fogalmazott Fenyves Veronika.
A BMW Group debreceni gyárának kommunikációs vezetője kifejtette: a múlt évben kezdték el Debrecenben az autógyártást, az üzem minimális CO2 kibocsátással működik.
- A debreceni gyár kialakításakor arra törekedtünk, hogy csakis megújuló forrásokból származó elektromos energiát használjunk, ennek a 25 százalékét magunk állítjuk elő egy 50 hektáros napelemparkban. Fontos alapelvünk, hogy minél nagyobb mennyiségben valósítsunk meg helyi beszerzéseket, azért, hogy a beszállítási láncunk a lehető legrövidebb legyen. A fenntarthatóság a tudásra épül, ezért nagy szükségünk van az egyetemi tudásra - jelentette ki Oliver Gschwandtner.
Szabó Péter, a Schaeffler Debreceni Campusának igazgatója a 27 éve Debrecenben működő céget ismertetve rámutatott, hogy egyik gyárukban csapágyakat, erőátviteli elemeket, a másikban autókba szánt elektronikai termékeket gyártanak. Bemutatta, hogy manapság már intelligens csapágy is létezik, melyet olyan érzékelővel látnak el, hogy az a meghibásodás, törés előtt erről küldjön jelet a felhasználónak.
A Debrecen Drive szakmai konferenciájának folytatásában egyebek mellett beszámoló hangzott el az idei pekingi autókiállításról, az autópiac válságáról, valamint az autóipari beszállítási lehetőségekről is szó esett.
Sajtóközpont – OCs