Debrecen úttörő módon, határozott lépéseket tett az ügy érdekében – fogalmazott előadásában Bajnai Zsolt, a Hangőr Egyesület poptanítás munkacsoport vezetője, aki szerint több fontos kérdés merül fel a könnyűzenei oktatás kapcsán, így például az, hogy egy településen van-e egyáltalán könnyűzenei tanár, milyen körülmények között zajlanak az órák, milyen tematika szerint oktatnak.
- A legjelentősebb kulturális és társadalmi változást hozta el a könnyűzene Magyarországon. Már 1968-ban volt ígéret arra, hogy a műfaj oktatásában előrelépés történhet, végül ez igény szintjén maradt. A rendszerváltozás mutatott utat a civil kezdeményezéseknek, megjelentek az önállóan szerveződött szakmai műhelyek, de intézményesült formája továbbra sem létezett a könnyűzenei oktatásnak. A fiatalok és a gyerekek miatt nem szabad feladni a célok megvalósítását, együttműködésekre, határozott elképzelésekre és előremutató koncepciókra van szükség ahhoz, hogy legalább a járási székhelyeken legyen könnyűzenei oktatás – tette hozzá.
Kapusi Kálmán, a DE-ZK Vonós tanszékének vezetője, a Debreceni Egyetem Könnyűzenei Intézetének igazgatója a klasszikus zenei felsőoktatás hagyományait, alakulását, a jelenleg elérhető képzési szinteket mutatta be. Mint mondta: ma már mesterdiplomát és doktori fokozatot is lehet szerezni ezen a területen, így jelenleg az az aktuális kérdés, hogy a jövőben milyen hatékonysággal lehetne még mélyebben integrálni ebbe a tradicionális felsőoktatási rendszerbe a könnyűzenei oktatást.
- A klasszikus zenét érintően vannak alapfokú és középfokú oktatási intézmények, valamint felsőfokú képzés is, ez utóbbi origója a Zeneakadémia, de ezen kívül még öt vidéki intézmény ad világszínvonalú képzést az országban. Mindegyik a Zeneakadémia tagozataként működött korábban, majd idővel mindegyik beépült a helyi egyetemi oktatási rendszerbe. Ennek eredményeként újra kellett akkreditálni az összes szakot. A DE ZK az elmúlt két évben az utolsó művészmesterszakokat is engedélyeztette, így a művészi képzés, a zenetanár képzés teljes spektruma megtalálható az intézményben. A könnyűzene oktatása jelen van a debreceni felsőoktatásban, így a több évtizedes klasszikuszenei oktatás mintáját követve fejlesztjük és gondozzuk a könnyűzenészek képzését – ismertette az intézetigazgató.
Tóth Ákos, a DE Zeneművészeti Kar kari igazgatója, valamint a DE Könnyűzenei Intézet igazgatóhelyettese kiemelte: kulcsfontosságú volt, hogy Magyarországon elindulhasson a könnyűzenei felsőoktatás.
- Az akadémiai világ sokáig nem tudott mit kezdeni a könnyűzenével. Ennek az alfája és ómegája a Berklee College of Music, melynek megalapításával először fogalmazták meg azt, hogy a könnyűzenének helye van a felsőoktatásban. Elég jelentős lemaradást kellett behoznunk, mióta a képzés elindításának gondolata felmerült, most pedig már ott tartunk, hogy a Debreceni Egyetemen az idei tanévben végez az első évfolyam a könnyűzenei alapképzésben. Ez egy nagyon jelentős mérföldkő lesz a hazai zeneművészeti felsőoktatásban. Ezzel a DE nem csak itthon lesz az első, hanem Közép- és Kelet-Európában is egyedülállónak számít. Ennek megfelelően várható, hogy hamarosan külföldről is érkezhetnek nagy számban hallgatók. Forradalmi jelentőségű az is, hogy 2026-ban művészmesterképzés indulhat az egyetemen. A Debreceni Egyetem piacvezető szerepe, innovatív hozzáállása és a nemzetközi együttműködések további bővítése révén hamarosan meghatározó zeneipari fellegvárrá válhat a közép-kelet európai régióban – hangsúlyozta a kari igazgató.
A konferencia résztvevői szakmai előadásokat hallgathattak meg egyebek mellett a kárpát-medencei népzeneoktatás különböző színtereiről, az élményalapú zenetanulás, a tradíciók újrahasznosításának fontosságáról, a zenei törvényszerűségek értelmezéséről, az intézményi zeneoktatás történetéről, az intézményen kívüli oktatási lehetőségekről, a magyarországi jazzoktatás történetéről, valamint a popzene megjelenési lehetőségeiről a közoktatásban.
Sajtóközpont - BZ
