Azt már régóta tudják a kutatók, hogy bizonyos esetekben nem csak a jól ismert kórokozó élesztők (például egyes Candida-fajok) okozhatnak betegségeket az embereknek, hanem a pékélesztőként ill. bor- és sörélesztőként hasznosított Saccharomyces cerevisiae is. Azonban nagyon kevés adat áll rendelkezésre arról, hogy a faj fertőzéseket okozó izolátumai közeli rokonai-e azoknak a törzseknek, amelyeket például a kenyérsütésnél használnak fel.
- A Saccharomyces cerevisiae alapvetően biztonságos, évezredek óta hasznosított, „háziasított” élesztőfaj. Ugyanakkor tudni kell, hogy bizonyos körülmények között életveszélyes fertőzést okozhat. Van például olyan dokumentált eset, ahol egy pék kemoterápiával kezelt felesége fertőződött meg az élesztőgombával, ami aztán majdnem a halálát okozta. Igaz, a szerzők nem állapították meg egyértelműen, hogy pontosan az a pékélesztő-törzs volt-e a kórokozó, amit a pék munkája során használt, vagy csak véletlen, hogy a férj történetesen élesztőkkel dolgozott. Az ilyen fertőzések csak komplex genetikai azonosítás segítségével értelmezhetőek megfelelően – magyarázza Pfliegler Valter Péter. A Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Biotechnológiai és Mikrobiológiai Tanszékének adjunktusa hozzáteszi: jellemzően csak a bizonyos kezelés vagy betegség miatt védekezni képtelen (immunszuppresszált állapotú) immunrendszernél okoznak ilyen súlyos gondot az élesztőgombák.
- Magyarországon, sőt világszerte ez még egy kevésbé kutatott, feltárt terület, ugyanakkor az immunhiányos vagy immunszupresszált betegek számának emelkedése miatt egyre nagyobb rá az igény, ezért is vizsgáltuk ezt a témát – jegyezte meg a szakember.
A kutatók elsőként a kereskedelmi forgalomban kapható élesztőkből, illetve speciális gombaprobitikumokból szereztek be mintákat, s ezeket vetették össze klinikai betegek mintáival – azokkal az izolátumokkal, melyeket a Klinikai Központ Orvosi Mikrobiológiai Intézetétől és a Szegedi Tudományegyetem Klinikai Mikrobiológiai Diagnosztikai Intézetétől kaptak.
- Széles molekuláris genetikai eszköztár felhasználásával végeztünk összehasonlítást. Miután azonosítottuk, hogy mely klinikai gombák rokonai kereskedelemben kapható élesztőknek, számos élettani tulajdonságukat vizsgáltuk: hogy bírják a magas hőmérsékletet, különböző stresszhatásokat, mennyire virulensek, milyen a kórokozó képességük, el tudják-e kerülni az immunrendszert, termelnek-e a szöveteket károsító enzimeket – sorolta Pfliegler Valter Péter.
Az eddigi kutatásokban, illetve a projekt folytatásában részt vesznek az egyetem Általános Orvostudományi Kar Immunológiai Tanszékének, a Gyógyszerésztudományi Kar Gyógyszertechnológiai Tanszékének, valamint a TTK Genetikai és Alkalmazott Mikrobiológiai Tanszékének kutatói is.
A vizsgálatok során beigazolódott, hogy a klinikai élesztők jobban bírják a stresszt, de nem virulensebbek, és nem játsszák ki az immunrendszert hatékonyabban, mint a kereskedelmi forgalomban kapható élesztők.
- Utóbbiaknál, ha bekerülnek a szervezetbe, új élettani tulajdonságok alakulnak ki, hogy kibírják a stresszes környezetet, melyet az emberi test jelent számukra. A klinikai gombák esetében adataink arra utalnak, hogy az élesztők jelen lehetnek az emberi szervezetben komoly betegség okozása nélkül is. Ritka esetekben, például immunhiányos állapotban pedig stressztűrésüket kihasználva kórokozóvá válhatnak – magyarázta az adjunktus.
Pfliegler Valter Péter szerint ezeknek a vizsgálatoknak nagy szerepe van a gombás megbetegedések okainak megértésében, hiszen világszerte egyre nagyobb problémát okoznak a korábban ritka kórokozókfajok, mint a Saccharomyces is. A kutatócsoport folytatni fogja a vizsgálatokat, kibővítik az izolátumgyűjteményt, és arra keresik a választ, hogy milyen gyakori az, hogy egy klinikai gomba az élelmiszeripari törzsek rokona.
A publikáció a molekuláris táplálkozás- és egészségtudományi szaklapban, a Molecular Nutrition and Food Research-ben jelent meg.
Sajtóiroda - TPL
A kereskedelmi forgalomban is kapható élesztőgombák, illetve klinikai „rokonaik” élettani, genetikai tulajdonságait, kórokozó képességét vizsgálták a Debreceni Egyetem Biotechnológiai és Mikrobiológiai Tanszékének kutatói.
