Felsőoktatás: kiút a stagnálásból

A felsőoktatási intézmények jelentik az egyik legfontosabb kitörési pontot a közepes méretű alföldi településeknek. A Debreceni Egyetem kutatói Mezőtúr lehetőségeit vizsgálták. Az eredményeket tartalmazó könyvet kedden mutatták be a DAB Székházban.

A 17 ezer lakosú Mezőtúr tipikus egykori mezőváros. Az itt feltárt problémák, illetve fejlesztési lehetőségek jól példázzák, milyen gondokkal küzdenek, és mire lenne szükségük a hasonló, közepes méretű alföldi városoknak. A kutatók Mezőtúr földrajzi, gazdasági és társadalmi állapotát vizsgálták, kutatva a népességmegtartó tényezőket. Az eredményeket a „Mezőváros új szerepben” című könyvben összegezték.


- A legfontosabb megállapításunk, hogy a hasonló méretű települések esetében az iskola, azon belül is a felsőoktatási intézmények megléte lehet a kitörés egyik záloga. Mezőtúr esetében ilyen volt a helyi mezőgazdasági főiskola, amelynek megszűnését a mai napig megszenvedi a helyi társadalom és a gazdaság. Azt találtuk, hogy a helyi kezdeményezések, az erős helyi beágyazottsággal rendelkező intézmények lehetnek igazán sikeresek. Ezek fejlődőképesebbnek bizonyultak, mint a kívülről érkezők – mondta Kozma Tamás, a kötet szerkesztője, egyben a Magyar Nevelés- és Oktatáskutatók Egyesülete (HERA) elnöke.

A kutatás során a népességmegtartó erőket is feltárták. Az eredmények szerint a legtöbb alföldi mezőváros a stagnálás, vagy a pozícióvesztés jeleit mutatta az elmúlt 100-120 évben. Kitörési pont lehet az oktatás mellett a helyi tradíciókra épülő ipar fejlesztése, illetve a vállalkozások közötti összefogás – hangzott el a DAB Székházban tartott könyvbemutatón. A kötet szerkesztésében Kozma Tamás mellett Forray R. Katalin és Molnár Ernő is részt vett.

A kutatócsoport egyik tagja a nemrégiben tragikus hirtelenséggel elhunyt Süli-Zakar István professzor volt, akiről egyperces néma csenddel emlékeztek meg a bemutatón. Az esemény a „Társadalmi tér és közösségi tanulás” című háromrészes műhelymunka-sorozat második alkalma volt. Ezt a HERA Felnőttkori és Közösségi Tanulás Szakosztálya, a DE BTK Nevelés- és Művelődéstudományi Intézete, valamint a Magyar Tudományos Akadémia DAB Nevelés-, Művelődéstudományi és Pszichológiai Szakbizottsága szervezi. A jelenlegi eseményhez társszervezőként kapcsolódott be a Debreceni Egyetem Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszéke.

- A műhelymunka során azt vizsgáljuk, milyen további interdiszciplináris kutatási lehetőségek vannak arra, hogy feltárjuk a tanulás szerepét a hátrányok leküzdésében. Ez a tanulás lehet formális vagy nem formális, közoktatás, felsőoktatás, felnőttképzés (különböző szakképzettséget nyújtó vagy általános képzések). De akár a kulturális tanulás (beleértve a művészet, a média, a sport területét) vagy a közösségi tanulás (civil hálózatok, partnerségek, intézményi-civil együttműködések stb.) is. Ezen túl vizsgáljuk a tanulás szektorközi együttműködései révén kialakult különböző hálózatokat – ismertette Juhász Erika, a DE BTK Művelődéstudományi és Humán Tanulmányok Tanszékének, valamint a HERA Felnőttkori és Közösségi Tanulás Szakosztályának vezetője.

A keddi műhelymunka a könyvbemutatót követően kerekasztal-beszélgetéssel zárult. Az eseménysorozat befejező állomása május 25-én, Budapesten lesz, a Magyar Nevelés- és Oktatáskutatók Egyesületének éves konferenciája keretében az Eötvös Loránd Tudományegyetemen.

Kenyeres Attila