Névtani barangolások Hajdú-Biharban

Többéves kutatómunka eredményeként megjelent a Magyar Nemzeti Helynévtár első, a Hajdúnánási járás hat településének helynévanyagát tartalmazó kötete. A programot és a kiadványt bemutató eseményt a Magyar Tudomány Ünnepéhez kapcsolódva rendezte meg a Debreceni Akadémiai Bizottság Székházában a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Debreceni Területi Bizottsága és a Debreceni Egyetem (DE) Bölcsészettudományi Kar (BTK) Magyar Nyelvtudományi Tanszéke.

Az MTA 2022. december 1-jén indította útjára nemzeti kutatási programjait, köztük a Magyar Nemzeti Helynévtár Programot (https://mnhp.unideb.hu), amely 2022 elején kezdte meg működését.

A Magyar Nemzeti Helynévtár Program keretében a Kárpát-medence teljes magyar nyelvterületére kiterjedő kutatómunka zajlik, amely a települések helyszíni, élőnyelvi és történeti helynévkincsének teljességre törekvő összegyűjtését, dokumentálását tűzte ki céljául. E munka kézzelfogható eredményeként az összegyűjtött helynévanyagot szótári formában feldolgozva, járásonként kötetekbe rendezve, nyomtatásban is megjelenteti.

- A feladat régi adóssága a magyar tudományosságnak, amelynek fontosságáról Teleki József, a Magyar Tudós Társaság első elnöke már a szervezet megalakulását megelőzően is értekezett. Az ilyen irányú munka az elmúlt két évszázad során váltakozó lendülettel folyt, de még a legígéretesebb időszakok elszántsága is csak részleges eredményekhez vezethetett. Az MTA Nemzeti Kutatási Programok részeként most először nyújt olyan támogatást a feladat elvégzéséhez, amely a siker esélyével kecsegtet bennünket – fogalmazott a programot bemutató előadásában Hoffmann István akadémikus.

A Magyar Nemzeti Helynévtár elsősorban az időközben önálló tudományággá fejlődött névkutatás művelőinek összefogásával valósulhat meg.

- Ez elsősorban a Kárpát-medence felsőoktatási intézményeiben működő magyar nyelvészeti tanszékek, illetve tudományos kutatóhelyek együttműködésén alapszik. A program e nagyívű munkába az oktatókon, kutatókon kívül az egyetemi hallgatókat is igyekszik bevonni. A névtudomány interdiszciplináris jellegének megfelelően azonban együttműködünk történész, levéltáros, régész, néprajzkutató, geográfus, kartográfus szakemberekkel, illetve az őket foglalkoztató intézményekkel is. Ugyanakkor folyamatosan várjuk azoknak a tanároknak a jelentkezését is, akik egyetemi tanulmányaik során korábban már végeztek névkutató munkát, illetve szakmai képzettségükhöz kapcsolódóan szívesen megismerkednének e tudományterület tudásanyagával – hangsúlyozta a kutatócsoport vezetője.

Jelenleg 24, Magyarország határain belül, illetve a környező országokban működő felsőoktatási intézmény és tudományos kutatóhely vesz részt a munkában. (https://mnhp.unideb.hu/intezmenyek.php).  

- A feladat hatalmas: a mai nyelvben használatos helyneveket településről településre haladva, emberek ezreit kikérdezve kell összegyűjteni, emellett a történeti források helynévanyagának feltárása is rendkívül idő- és munkaigényes vállalkozás. Ennek eredményeit online adattárban, illetve könyvsorozatban tesszük elérhetővé mind a szakmai, mind pedig a szélesebb érdeklődő közönség számára – emelte ki Hoffmann István.

A Magyar Nemzeti Helynévtár első kötete, a Hajdúnánási járás hat településének (Folyás, Görbeháza, Hajdúnánás, Polgár, Tiszagyulaháza, Újtikos) helyneveit tartalmazza 2989 szócikkben, bemutatva 5317 helynév 13296 adatát.

Az eseményen a kiadványt Tóth Valéria, a DE BTK Magyar Nyelvtudományi Tanszék professzora, a Magyar Nemzeti Helynévtár digitálisan elérhető adatbázisát pedig Rácz Anita egyetemi docens, a tanszék vezetője mutatta be.

A kötet tartalma a nagyközönség számára is elérhető a https://mnh.unideb.hu oldalon.

Sajtóközpont - BZs