Nagy elődök nyomdokában a TTK kutatója

A Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar (DE TTK) Fizikai Kémiai Tanszék vezetője, Tircsó Gyula nyerte el idén a Polányi Mihály-fődíjat. Az elismerést a Magyar Tudományos Akadémia 197. közgyűléséhez kapcsolódó rendezvénysorozatán adták át. A DE egyetemi tanára ezzel a díjjal nívós társaságba került be.

A Kémiai Tudományok Osztályának Fizikai-kémiai Tudományos Bizottsága Ezerarcú fizikai-kémia: világunk építőkövei címmel rendezett ünnepi tudományos ülésszakot a Humán Tudományok Kutatóházának Nagytermében. Az eseményen a Debreceni Egyetem (DE) professzora, Tircsó Gyula díjat vehetett át, illetve a csoport legfrissebb eredményeit bemutató előadást is tartott. 

- Meglepetésként ért az elismerés, mivel az elmúlt időszakban a fődíjat jobbára idősebb professzorok kapták meg. Különösen jóleső érzés, hogy elnyerhettem a Polányi Mihály-fődíjat, ugyanis a kollégák jelölése után egy független szakmai bizottság ítélte oda számomra, ami azt jelzi, ismerik és elismerik a munkásságomat. Egy nívós társaságba kerülhettem be, egyrészt az egykori témavezetőm, Brücher Ernő nyomdokaiba léphettem, de többek között fődíjas volt Beck Mihály, Fábián István és Bányai István is – mondta a TTK tanszékvezetője, majd hozzátette: a csapata, a Ritka(föld)fém Kutatócsoport, minden tagjának a munkája elengedhetetlen volt ahhoz, hogy elismerjék.

A Polányi Mihály-díj az MTA Fizikai Kémiai Tudományos Bizottságának elismerése, melyet évente adnak át a fizikai kémia területén az előző 5-10 éves időszakban elért nemzetközi jelentőségű magyar tudományos eredmény jutalmaként. Két fokozata van, a fődíj (korhatár nélkül odaítélhető) és a Fiatal kutatói díj, melynél a korhatár a 35. életév. Tircsó Gyula nevéhez az elmúlt öt évben mintegy negyven közlemény és több szabadalom is kapcsolódik.

A DE 47 éves tanszékvezetője kiérdemelte már többek között a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét (2020), a Mestertanári Aranyérmet (2023), illetve az a megtiszteltetés érte tavaly, hogy a Hevesy György-előadás-sorozat keretében neves német egyetemeken számolhatott be kutatásairól.

A professzor az orvosi képalkotás kémiájának területén végez kutatásokat. Vizsgálatai középpontjában a Mágneses Rezonanciás Képalkotás (MRI) kontrasztanyagai fizikai-kémiai tulajdonságainak javítása, valamint a toxikus gadolínium-komplexek más kontrasztanyagokkal való helyettesítése áll. Ezek főként olyan mangán(II) vegyületeken alapulnak, amelyek kevésbé veszélyesek az élő szervezetre, viszont ugyanolyan vagy még jobb paraméterekkel rendelkeznek. A Mn(II)-komplexek alkalmazása megteremti a kapcsolatot az MRI és a nukleáris medicina (Pozitron Emissziós Tomográfia, PET) között a diagnosztikai Mn(II) izotópok sokszínűségének köszönhetően. 

- Az eddigi kémiai eredmények azt mutatják, sikerült olyan ígéretes új anyagokat előállítani, amelyek megfelelő versenytársai lehetnek a gadolínium alapú, kereskedelmi forgalomban lévő készítményeknek. Az persze még válaszra váró kérdés, hogy ezeket sikerül-e humán kontrasztanyagként elfogadtatni. Biztató, hogy már állatkísérletekben is jól működtek egyes ágensek, de hogy eljut-e valami a valós alkalmazásig, az a gyógyszeripar gyakorlata szerint több mindennek, például gazdasági megfontolásoknak is a függvénye – tette hozzá a professzor.

Tircsó Gyula szerencsésnek érzi magát, mivel a hivatása egyben a hobbija is. Elmondása szerint úgy talált rá erre az útra, hogy középiskolai kémia tanára rengeteget kísérletezett diákjaival, ezzel igyekezett úgy átadni a tananyagot, hogy közben meg is szerettette tanítványaival a tudományt. Ő maga is erre törekszik, szigorú, ugyanakkor következetes oktatónak vallja magát.

 

Sajtóközpont - KSzD