- A Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karán 2010 óta folyik sporttudományi alapképzés. Intézményünk pozicionálásának idején, 2015-ben lehetőséget kaptunk a mozgásbiológia konferencia szervezésére, akkor örömmel kapcsolódtunk be ennek a közösségnek a munkájába. Tíz év távlatából elmondhatjuk, hogy a hazai sporttudományi képzőintézmények között megtalálta helyét a Gazdaságtudományi Kar. A DE sporttudományi kutatóműhelye komoly eredményeket ért el, a Sportgazdasági és -menedzsment Intézet kutatói pedig neves szakmai lapokban publikálják szakmai eredményeiket. A legfrissebb kutatásainkat szeretnénk bemutatni az idei konferencián is, továbbá két szekcióban lehetőséget biztosítunk, hogy a legtehetségesebb hallgatóink is megmutassák tudományos munkáikat – mondta a konferencia megnyitóján Bácsné Bába Éva, a Gazdaságtudományi Kar Sportgazdasági és -menedzsment Intézet igazgatója.
A Gazdaságtudományi Kar stratégiai és kommunikációs dékánhelyettese kiemelte: a legkiválóbb prezentációk előadói lehetőséget kapnak, hogy eredményeiket a Stadium-Hungarian Journal of Sport Sciences, valamint az Economica tudományos folyóiratokban publikálják.
- A több évtizedes hagyományokkal rendelkező mozgásbiológiai konferencia célja minden esetben az volt, hogy elősegítse a multidiszciplináris párbeszédet, támogassa a szárnyaikat bontogató fiatal kutatók bemutatkozását, valamint hozzájáruljon az egészséges életmód és a tudományos ismeretek társadalmi hasznosulásához. Ha a fiatalok úgy érzik, többek lettek azáltal, hogy ezen a konferencián részt vettek, és ha csak egy, a tudomány iránt érdeklődő fiatalt a kutatás irányába fordítunk, már megérte – tette hozzá nyitóbeszédében Hamar Pál, a Magyar Biológiai Társaság Mozgás-, Viselkedés- és Sejtbiológiai Szakosztályának elnöke.
A szakmai fórum kiemelt témái között volt az egészségmegőrzés, a mozgásszervi rendellenességek epidemiológiája, az óvodáskorú gyerekek, általános és középiskolai tanulók, a felsőoktatás hallgatóinak biológiai fejlettsége, az egészséges életre nevelés problematikája, a sportpszichológiai és sportpedagógiai kutatások legújabb eredményei, a motoros képességek vizsgálatának újszerű módszerei, adatfeldolgozás módjai és összefüggései pedagógiai, pszichológiai, szociológiai aspektusai is, valamint a sport gazdasági hátterének, helyzetének és fejlesztési lehetőségeinek vizsgálata, a sportszakember-képzés változásainak tapasztalatai és a sejtfiziológiai kutatások is.
Az egészségfejlesztő programok eredményeit bemutató szekcióban egyebek mellett Papp Csaba, a Debreceni Alapellátási és Egészségfejlesztési Intézet igazgatója az általános- és középiskolások számára szervezett egészségnevelő programjaikat, vizsgálati eredményeiket és a négy éve indított Mozdulj, Debrecen! mozgalmat mutatta be.
Müller Anetta, a GTK Sportgazdasági és -menedzsment Intézet egyetemi tanára autizmus spektrumzavarral élő gyerekek mozgásfejlődésének, illetve mozgásfejlesztésének sajátosságairól tartott előadást.
- Az idegrendszer fejlődése és érése 6 éves korig 90 százalékra megvalósul. Ez a folyamat többletoxigént igényel, amelyet a gyerekek mozgásuk által biztosítanak. Abban az esetben azonban, ha a mozgásfejlődés megreked, elmarad vagy nem a tipikus fejlődést követi, majdnem minden esetben valamilyen probléma, például tanulási zavar jelentkezhet a gyermeknél vagy éppen autizmus spektrumzavart is diagnosztizálhatnak nála. Kutatásunk során feltártuk, hogy a korai diagnosztizálás esetén a szülők milyen finommotorikai elmaradásokat tapasztaltak, mint a gombolás, az evés, a ceruzafogás nehézsége vagy aszimmetrikus mozgás, egyensúlyprobléma. Vizsgáltuk továbbá a speciális fejlesztések, terápiák eredményeit is – ismertette kutatását Müller Anetta.
A szakmai rendezvényen meghatározó szerepet kaptak a sportgazdaság és -menedzsment támaterületű kutatások, amelyek a hazai és nemzetközi labdarúgás helyzetével és lehetőségeivel foglalkoztak. Balogh Renátó, a Sportgazdasági és -menedzsment Intézet adjunktusa a játékospiac és a válságok kapcsolatát elemezte.
- A 2020-as évek eleje óta tartó válságok – a COVID és az energiaár-robbanás – jelentős negatív hatást gyakoroltak a hazai és nemzetközi labdarúgás működésére. A járványidőszak alatt elmaradt mérkőzések és a nézők kizárása drasztikusan csökkentette a klubok bevételeit. Az energiaár-válság tovább növelte a csapatok kiadásait mind az utánpótlás, mind a professzionális futball területén. Kutatásunk régiós összehasonlításban vizsgálta a magyar klubok reagálását, ezek alapján egyedül Magyarország zárt negatív transzfer-egyenleggel, 11 millió eurót meghaladó deficittel a 2018-2024 közötti időszakban. Csehország ekkor 132 millió euró nyereséget könyvelt el. A klubok a hiányt egyebek mellett jegybevételből, szponzorációból és a közvetett állami támogatásokból, mint a közvetítési jogokból enyhítették. Az elmúlt két átigazolási időszakban már javuló tendencia látható, és több klub pozitív egyenleggel zárt. Ez elsősorban nem a magyar játékosok értékesítésének köszönhető, hanem az olyan modelleknek, mint a Ferencváros sikeres külföldijátékos-forgatási stratégiája és nemzetközi kupaszereplése – tette hozzá Balogh Renátó.
A hazai labdarúgó-utánpótlás jól szervezett, de túlzottan az állami finanszírozásra épít, a tehetséggondozás sok területen – mint a kiválasztás, a sportpedagógia, a sportpszichológia, az egyéni képzés és a kettős karrier lehetőségének biztosítása – fejlesztésre szorul – hangzott el Szalánczi Zoltán, a Sportgazdasági és -menedzsment Intézet tanársegédjének a magyar labdarúgó utánpótlásnevelő sportszervezetek stratégiáját vizsgáló kutatásából.
- Az utánpótlás-rendszer erőteljesen szakmai fókuszú, kevésbé készíti fel a fiatalokat a civil életre. A megkérdezett több mint ötszáz labdarúgó akadémián, tehetségközpontokban és körzetközpontokban dolgozó szakember 89 százaléka szerint elkallódnak fiatalok a képzés során. A képzési modellek vizsgálata rávilágított, hogy a szervezeteknek több figyelmet kellene fordítaniuk az egyéni különbségekre, mint például az érettség vagy a fejlődési ütem. A rendszer stabilabbá, fenntarthatóbbá és versenyképesebbé válna egységesebb irányelvekkel, valamint alternatív bevételi források bevonásával – fejtette ki előadásban Szalánczi Zoltán.
A rendezvényt a DE Gazdaságtudományi Kara a Magyar Biológiai Társaság Mozgás-, Viselkedés- és Sejtbiológiai Szakosztályával, a Magyar Sporttudományi Társasággal, a Magyar Edzők Társaságával, a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Tudományos Bizottság Szomatikus-nevelési Albizottságával és a Debreceni Akadémiai Bizottság Sportbiológia- és mozgásszervi Munkabizottságával együttműködve szervezte meg. A szakmai tanácskozáson bejelentették, hogy a jövő évi, 55. Mozgásbiológiai Konferenciának a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem ad otthont.
Sajtóközpont - ÉE