- A Debreceni Egyetem mindig nagy hangsúly fektetett rá, hogy a szomszédos országokkal intenzív kulturális, gazdasági és innovációs kapcsolatot ápoljon. Bízom benne, hogy a mai rendezvényen bebizonyosodik: a város és a Debreceni Egyetem közösen alkalmas partner ahhoz, hogy közreműködésével a két ország gazdasági téren is komoly eredményeket érjen el – fogalmazott Szilvássy Zoltán rektor, aki először ukránul köszöntötte a Magyar Nemzeti Kereskedőház által szervezett magyar-ukrán üzleti fórum résztvevőit.
A rektor kiemelte: a Debreceni Egyetem különlegessége, hogy egy innovációs rendszer közepén helyezkedik el, körülötte strukturált formában vannak jelen az egyes iparági vállalatok.
- Az egyetemből, a regionális önkormányzatokból és a gazdasági szereplőkből álló hármas pillér jelentős eredményeket produkált az elmúlt időszakban, reméljük, hogy az ukrán partnerek is tudnak kapcsolódni ehhez a rendszerhez – bizakodott Szilvássy Zoltán.
- Ez a mai fórum új fejezetet nyit a két szomszédos ország kapcsolatrendszerében, s kölcsönösen előnyös lehet a gazdasági, kutatási és oktatási együttműködések előremozdításában – jelentette ki Papp László.
A polgármester felidézte, hogy Debrecen évszázadokon át a kereskedelmi útvonalak metszéspontjában helyezkedett el, és ma is arra törekszik, hogy meghatározó szerepe legyen a térség gazdasági, oktatási és kulturális folyamataiban, s biztos kapcsot képezzen kelet, nyugat és dél között.
Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter Henry Ford szavaival köszöntötte a résztvevőket: „Összejönni: jó kezdés. Együtt maradni: haladás. Együtt is dolgozni: siker.” A miniszter bejelentette, hogy az M3-as autópályát Ukrajnáig építik, az M34-es Vásárosnaménytól Záhonyig tartó szakaszának tervezése már megkezdődött, és 2018-ra elkészül a sztráda. Seszták Miklós felhívta a figyelmet a közvetlen brüsszeli forrásokra, melyekből mintegy 130 milliárd euró áll a tagországok rendelkezésére, s amihez partnerként az ukrán vállalatok is hozzáférhetnek.
- Szerettünk volna egy másik várost is megmutatni, amiből látszik, hogy Magyarország nem egyenlő Budapesttel, ezért választottuk Magyarország „másik fővárosát”. Debrecen múltja és jövője indokolja, hogy kiemelt városként tekintsünk rá – magyarázta a helyszínválasztást Orbán Viktor.
A miniszterelnök beszédében kiemelte: a magyar gazdaság emelkedő pályán mozog, és ez még folytatódik, ezért most kell bátornak, innovatívnak lenni.
- Teljesítményünknek és lehetőségeinknek csak a saját kishitűségünk szab határt. Elő kell venni a korábban félretett és régóta dédelgetett ötleteket, most érdemes ostromolni a kormányt és a pénzintézeteket – bátorította a vállalkozókat a miniszterelnök.
Orbán Viktor megjegyezte, hogy Ukrajna nincs könnyű helyzetben, a magyar-ukrán gazdasági kapcsolatok is megszenvedték az elmúlt időszak félháborús állapotát, ugyanakkor kivételes földrajzi elhelyezkedése révén – kapocs kelet és nyugat között – a 46 milliós országnak reményei vannak a felemelkedésre.
A miniszterelnök hozzátette: a gazdasági fejlődéshez elengedhetetlen a megfelelő politikai kapcsolatrendszer. Ha az ukrán-magyar politikai kapcsolatok hosszútávon így maradnak, akkor az védőhálót jelenthet.
Orbán Viktor leszögezte: Magyarország támogatja Ukrajna területi szuverenitását, csatlakozását az Európai Unióhoz, valamint a vízummentesség bevezetését.
- Ukrajna nem egy probléma, hanem egy erőforrás. Ha a Visegrádi Négyek nem lennének az Unió tagjai, akkor most nem lenne gazdasági fejlődés, jelenleg a V4-ek a gazdaság mozdonyai. Elképzelhetetlennek tartjuk, hogy Törökország hamarabb kapjon vízummentességet, mint Ukrajna – mondta a miniszterelnök, aki lehetetlennek nevezte, hogy az EU egyik leggazdagabb országa, Hollandia egyedüliként leszavazta az Ukrajnával kötendő szabadkereskedelmi egyezményt.
Orbán Viktor közölte: konkrét cselekvési terven dolgoznak, miszerint új határátkelőhelyeket nyitnak majd, gazdasági alapokat hoznak létre, valamint hitelt nyújtanak, és megnyitják a pályázati lehetőségeket is a kárpátaljai ukrán-magyar cégek előtt.
Volodimir Hrojszman ukrán kormányfő az elmúlt időszak legjelentősebb eseményének nevezte a fórumot, ami jelzi, hogy a két országnak van közös jövője.
Az ukrán miniszterelnök szerint országa a függetlenedést követő legnagyobb kihívásai előtt áll, szeretnének az Európai Unió részévé válni, mely felé fontos lépés lehet a vízummentesség. Utóbbi kapcsán köszönetet mondott a magyar kormány támogatásáért.
Volodimir Hrojszman felidézte, hogy a mélypontot követően az elmúlt időszakban elmélyült a kétoldalú együttműködés, és reményét fejezte ki, hogy ez a folyamat a jövőben még sikeresebb lesz – különösen a gépipar és az energetika területén. A konkrét lépésekről szólva kifejtette, hogy megindult a gazdaságfejlesztést előkészítő jogharmonizáció, az üzleti fejlődést akadályozó törvényeket megsemmisítik, illetve a beruházásokat elősegítő irodákat hoznak létre.
Az üzleti fórumon három – agrárszektor és élelmiszeri ágazat, valamint turizmus, gyógyszeripar és IT, illetve ipar és energetika – szekcióra bontva tárták fel és vitatták meg az együttműködési lehetőségeket. A gyógyszeripari szekcióban a Debreceni Egyetemhez kötődő Pharmapolis Debreceni Innovatív Gyógyszeripari Klaszter is bemutatkozott.
Sajtóiroda - TPL
