A megállapodások aláírásakor Kun Ferenc, a Természettudományi és Technológiai Kar dékánja leszögezte: a cégekkel már eddig is voltak közös projektjeik, az együttműködési dokumentumok aláírásával pedig remélik, újabb lehetőségek nyílnak meg a kapcsolat elmélyítésére.
A dékán elmondta: a TTK-n hagyományosan oktatják és művelik is a természettudományok szinte minden ágát, a műszaki területet pedig négy, erős természettudományos alapokra épített mérnökszak képviseli. Az oktatómunka világszínvonalú kutatási háttérre épül, amely a versenytársai fölé emeli a kart.
- Fontos, hogy a kutatómunkánk során nem csak a tudományos kiválóságra törekszünk, hanem célunk az is, hogy ipari vállalatokkal együttműködve keressük az alkalmazási lehetőségeket. A TTK nem egyszerűen egy képzőhely, hanem a kutatás-fejlesztés és innováció egyik nagyon fontos regionális központja, jelentős humánerőforrással és infrastruktúrával, amit az iparfejlesztés szolgálatába tudunk állítani – részletezte Kun Ferenc.
A dékán kiemelte: a munkaerőpiacot, illetve a tudomány és technológia fejlődését látva egyértelmű, hogy a térinformatika, a geoinformatika, a távérzékelés, a földmegfigyelés területe az elmúlt két évtizedben hatalmas átalakuláson ment keresztül, rohamosan fejlődik a technológia, és a technológiai vívmányok nagyon gyorsan bekerültek a gyakorlatba.
- Csak a látóterünkben számos olyan geoinformatikai cég van, amelyek az elmúlt húsz évben jöttek létre, és igénylik azt, hogy jól felkészült szakembereket kapjanak tőlünk. Erre a kihívásra a Földtudományi Intézetünk nagyon gyorsan reagált, és Szabó Szilárd igazgató vezetésével létrejött egy olyan kutatói, oktatói közösség, akik most már ezen a területen tevékenykednek, elismertek a tudományos közösségben. Cégekkel közösen együttműködve dolgoztak azon, hogy a hallgatóinknak azt a tudást át tudják adni, amit ezek az újonnan alakult, gyorsan fejlődő, geoinformatikával foglalkozó vállalatok igényelnek. Igyekeztünk proaktívak lenni, a kezdeményezésünkre jött létre a geoinformatika mesterszak, melyre óriási volt az igény. A szakot rögtön az elején duális formában tudtuk elindítani öt cég partneri részvételével. Eljutottunk az infrastrukturális fejlesztéseinkben egy olyan szintre, hogy pályázatot fogunk benyújtani a Kiváló Kutatási Infrastruktúra cím elnyerésére a földtudomány-geoinformatika területén – adott tájékoztatást Kun Ferenc, aki biztos benne, az együttműködés minden félnek sikereket fog hozni, a cégeknek, a TTK-nak és a hallgatóknak is.
Szabó Szilárd, a Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék vezetője, a Földtudományi Intézet igazgatója arra mutatott rá, hogy napjainkban a földtudomány az élet számos területén elengedhetetlen. A széles látókör és a következtetések levonása a tágabban értelmezett természeti és társadalmi folyamatokból épp a földrajz sajátossága, mely a gyakorlatban közvetlenül is hasznosul. A geoinformatika és a hozzá kapcsolódó oktatási és kutatási tevékenységek hamar megteremtették a kapcsolatot az intézet és a munkaerőpiac között. A cél, hogy a hallgatók hozzájussanak a legmodernebb technológiákhoz, valamint olyan tudással rendelkezzenek, ami a munkaerőpiac, közvetlenül az ipari partnerek oldaláról fogalmazódik meg. Ehhez az első lépcső az, hogy az intézet szoros kapcsolatot alakítson ki az ipari partnerekkel és közvetlenül lássák a megfogalmazódó feladatokat a kutatás-fejlesztés, valamint az oktatás oldaláról.
A térinformatikai fejlesztések és a komplex informatikai technológiák terén kiemelkedő eredményeket elért debreceni eKÖZIG Zrt. vezérigazgatója, Pázmányi Sándor elmondta: elkötelezettek az innováció és a tudás megosztása mellett, amit az egyetemi szférával való szoros együttműködés is tükröz.
- A Debreceni Egyetemmel közösen végzett kutatás-fejlesztési projektek és a közös képzési programok lehetőséget teremthetnek a legújabb technológiai trendek alkalmazására és a következő generáció szakembereinek gyakorlati tapasztalatokkal való ellátására – fogalmazott Pázmányi Sándor, aki korábban a Debreceni Egyetemen diplomázott, így különösen nagy öröm számára, hogy az alma materével kerül szorosabb kapcsolatba.
Molnár Gábor, a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság szakaszmérnöke kifejtette: az elmúlt négy-öt évben közösen dolgoztak az egyetem szakembereivel, elsősorban a hullámtéri feltöltődések vizsgálatában.
- Ez egy nagyon-nagyon fontos része lenne a munkánknak, amely háttérbe szorult. A térinformatika olyan ütemben fejlődik, hogy most már hallatlan tág kapuk nyíltak előttünk. Ebből a szempontból is nagyon gyümölcsöző lesz ez az együttműködés, mert olyan területeket tudunk középpontba helyezni, amelyek eddig háttérben voltak. Ilyen például a hordalék kérdése. Várjuk a közös munkát, a hallgatókat – hangzottak Molnár Gábor szavai.
A GeoLayer Kft. ügyvezetője, Bors Róbert kiemelte, hogy Magyarország egyik meghatározó geoinformatikai szolgáltatójaként, innovatív megoldásaiknak és magas színvonalú szolgáltatásaiknak köszönhetően kiemelkedő eredményeket érnek el az építőiparban, az infrastruktúra-fejlesztésben a földmérés és a 3D-modellezés területén.
- Nagy jelentőséget tulajdonítunk a drónnal végzett munkáinknak, melyek kiválóan kiegészítik és optimalizálják szolgáltatásainkat. Magyarországon egyedüliként rendelkezünk LUC tanúsítvánnyal. Büszkék vagyunk arra, hogy együttműködési megállapodást kötöttünk a Debreceni Egyetemmel, amelynek hála még szélesebb körű szakmai tudást és innovációt hozhatunk ügyfeleink számára. Ez a partnerség elősegíti a tudományos együttműködést és új lehetőségeket teremt a kutatás-fejlesztés területén. Célunk, hogy a hallgatók egy valós és inspiráló munkakörnyezetben fejlesszék szakmai készségeiket, ezáltal nem csak elméleti, hanem gyakorlati tapasztalatokat is szerezhetnek a geoinformatika területén – hangsúlyozta az ügyvezető.
A RoaData Kft. távérzékelési és térinformatikai megoldásokat kínál felmérésekhez földön, vízen és levegőben, valamint biztonságtechnikai felhasználásra, a legnagyobb súlyt tevékenységében a lassan már 45 éve a LiDAR technológia fejlesztésének csúcsát jelentő RIEGL LMS extrém kapacitású lézerszkenner rendszerei jelentik.
- Ez az együttműködés számunkra is örömteli, főként azért, mert szívesen vesszük az általunk kínált technológiák kapcsán a kutatói visszacsatolásokat. Egy egyetemi infrastruktúra, egy egyetemi közösség olyan ötletekkel tud előállni, amelyek a mi tevékenységünkkel együttesen, fuzionálva akár teljesen új, innovatív megoldásokhoz vezethetnek. Ilyen lehet a különböző szenzorok fúziója vagy az alternatív alkalmazási területek felkutatása – mondta Körösvölgyi Tamás ügyvezető.
Sajtóközpont - KSzD
