Átszellemülésben, elmélyülésben segítő meghitt dallamok, nagyívű, az ünnep hangulatát tökéletesen megidéző oratóriumok, hatásos kórusművek, vagy akár egyetlen hangszerre, például zongorára írt mesterművek, a zenetörténetből kitörölhetetlen fenséges dallamok…
Nem egy világhírű zeneszerzőt ihletett meg a karácsony, akik olyan alkotásokat adtak a világnak, melyek - bár nemcsak az ünnepek idején kínálnak kellemes pillanatokat - tagadhatatlanul ebben az időszakban vannak a legnagyobb hatással.
Bolyky Zoltán, a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kar mesteroktatója, a ZK Szimfonikus Zenekarának karmestere szerint meglehetősen széles a karácsonyt idéző repertoár a zenekari és az oratorikus művek területén.
- Az adventi várakozás az elmélyülés, az elcsendesedés ideje, amikor élénkebb az érdeklődés azon klasszikus zeneművek iránt, melyeknek nem feltétlenül karácsonyi a tematikája, de a hangzás- és harmóniaviláguk ezt a ráhangolódást segítik. A barokk repertoár például erőteljesen megjelenik ilyenkor, egyes darabjait szívesen kapcsoljuk a karácsonyhoz, a templomi koncerteken rendszeresen kerülnek elő többek között Bach, Händel, vagy Vivaldi művei. Utóbbi szerző Négy évszak című ciklusából A Tél concerto bár nem karácsonyi tematikára épül, Largo tételének bensőséges jellege miatt mégis sokszor része a népszerű adventi válogatásoknak – tette hozzá a mesteroktató.
Mint mondja, Georg Friedrich Händel Messiás című oratóriuma viszont egyértelműen kapcsolódik a karácsonyi ünnepkörhöz, mivel e remekmű első nagy része a Messiás várását, majd érkezésének örömét jeleníti meg.
- Különleges pillanat, amikor a vokális szólamok elhallgatnak, és a zenekar egy önálló tételt játszik, melynek ringatózó lüktetése, a basszusban hosszan kitartott orgonapont által valósul meg az egyszerű pásztorok megjelenítése, majd a szoprán szólista az angyal szerepét hordozva hozza el az örömhírt. A zenekari kíséretben megszólaló, csillogó harmóniafelbontások olyanok, mintha az Úr küldöttjének fényes alakját látnánk magunk előtt. Majd a szoprán szólista megjelenése az angyal szerepét hordozva hozza el az örömhírt: „Ne féljetek, mert íme, nagy örömet hirdetek nektek, mert született néktek ma a Megváltó, ki az Úr Krisztus, a Dávid városában…” A zenekari kíséretben megszólaló, csillogó harmóniafelbontások olyanok, mintha az Úr küldöttjének fényes alakját látnánk magunk előtt. A kórus erőteljes, himnikus megszólalása tipikus ezen a ponton: „Dicsőség a magasságos mennyekben az Istennek”, majd az emberiségre vonatkozó szövegrész zenei képe csendesebb: „… és e földön békesség és az emberekhez jóakarat!”. Az örömteli szavak a zenében is felfelé törnek és szárnyaló futamokkal festi alá a szerző a szöveg mondanivalóját – mutat rá Bolyky Zoltán.
A művet a Zeneművészeti Kar Szimfonikus Zenekara is eljátszotta.
A mesteroktató hozzátette azt is, hogy a közelgő ünnephez kapcsolódó nagyszabású alkotások közül feltétlenül érdemes megemlíteni J. S. Bach Karácsonyi oratóriumát is, mely hat kantátát foglal magába, ezek a karácsonyi ünnepkör egyes napjain szólaltak meg. Itt is találkozunk a korábban említett pasztorális hangvételű zenei anyaggal, ez a Sinfonia című tétel vezeti be a második kantátát.
A barokk korszak mesterei után a 19. század géniuszának, Liszt Ferencnek az életművében szintén megjelenik a várva várt ünnep. Tizenkét tételből álló, Karácsonyfa című kompozíciójával 1876-ben készült el a mester. A mű sajátossága, hogy a szerző itt elsősorban a gyermek szemszögéből közelít az ünnephez. Nem véletlenül, hiszen Liszt a művet legidősebb unokájának, Daniela von Bülow-nak ajánlotta, akinek ő maga játszotta el darabot.
Találunk arra is számos példát a zenetörténetben, amikor egyes festmények hangulata elevenedik meg a zene hangjainak segítéségével. A Három Botticelli-kép című, Ottorino Respighi által komponált remekmű középső tétele „A bölcsek imádása” - címet viseli. A kép hangulata többek között a „Jöjj el, jöjj el Emmanuel…” - kezdetű egyházi ének feldolgozásával bontakozik ki – mondta Bolyky Zoltán.
Természetesen az adventi időszakban a klasszikus zenei műfajokon kívül is bőséggel találkozunk karácsonyhoz kapcsolódó dallamokkaal. Mykola Leontovych ukrán zeneszerző Shchedryk című kórusművét, amely egy ukrán népdal alapján született, ma már Carol of the Bells-ként ismerik a legtöbben.
1916 decemberében a Kijevi Egyetem diákjai adták elő először, majd 1922. október 5-én mutatták be az Egyesült Államokban, a Carnegie Hallban. Az amerikaiak azonnal beleszerettek, és innentől ez a dallam az egész világot meghódította. A kórusmű ma már szervesen kapcsolódik a karácsonyhoz, köszönhetően a benne hallható harang jellegzetes és meghatározó jelenlétének, illetve annak, hogy a világ egyik legismertebb és legnagyobb hatású filmzeneszerzője, John Willams is elkészítette saját feldolgozását.
Sajtóközpont – BZ
Milyen zenét hallgassunk karácsonykor? Ha a pop nem elég meghitt, ha a folk vagy a country sem kellően ünnepi, akkor érdemes elmélyülni a klasszikus zenék dallamvilágában. Bőven vannak ugyanis olyan mesterművek, melyek kevésbé ismertek, de a zeneszerző és a téma miatt nem érdemes kihagyni őket, főleg, ha a karácsonyra hangolódás a fő szempont.
