Egyszerre csaknem 200-an, elsősorban emberi erőforrás kutatók, vállalatok humánerőforrás szakemberei, a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar, valamint a szlovákiai Selye János Egyetem hallgatói követték az interneten közvetített Innovatív HR - Kihívások a XXI. században című rendezvényt, amelynek fókuszában a digitalizáció állt. Dajnoki Krisztina, a szakmai fórumot szervező DE GTK Vezetés- és Szervezéstudományi Intézet igazgatója megnyitójában kiemelte: elsősorban arra keresnek válaszokat, hogy a szervezetek milyen kreatív módszerekkel alkalmazkodtak a pandémiás helyzethez, hogyan alakították át szervezetüket, működésüket, fejlesztéseiket.
Pató Gáborné Szűcs Beáta, a Pannon Egyetem GTK Ellátási Lánc Menedzsment Intézet Tanszék oktatója a Covid 19-járvány hatásaival foglalkozó, 14 hazai felsőoktatási intézmény – köztük a DE GTK – valamint a szlovákiai Selye János Egyetem, iparkamarák és számos más szakmai szervezet támogatásával tavaly június elején elindított és jelenleg is zajló kompetenciakutatás eredményeiről tartott előadást. Mint kiderült, ennek keretében elsősorban hazai magáncégeket, kis- és középvállalkozásokat, illetve multikat, például nagy autógyárakat is kérdeznek tapasztalataikról. A felmérés első fázisában 2020. július 31-ig 508, a másodikban 2020. augusztus 1. és november 15. között 1041 szervezet válaszolt. A harmadik hullám hatásainak felmérése jelenleg is zajlik.
A beérkezett adatok elemzése alapján az egyetemi docens kijelentette: a pandémia többeknél úgynevezett „karrier-sokkot” idézett elő. Egyes munkavállalók karrierje megrekedt, megállt, esetleg le is állt, míg mások karrierje hirtelen felgyorsult. Hangsúlyozta, a járvány okozta bizonytalan munkakörnyezet kollektív stresszt váltott ki a dolgozókból, amely elsősorban az első hullám idején jelentkezett, de kisebb mértékben még ma is tapasztalható.
Pató Gáborné Szűcs Beáta kifejtette: a járvány megjelenésekor a megkérdezettek a legfontosabb egyéni kompetenciáknak az IT- és az online technológiák ismeretét tartották. Ezzel szemben a második hullám alatt a fontossági sorrendben a kommunikáció és a konfliktuskezelés került az első helyre, míg a digitális kompetenciák, az IT és online ismeretek a felmérés negyedik helyére szorultak vissza. A visszaesésnek minden bizonnyal az az oka, hogy addigra a többség a home officeban egész jól megtanulta a távmunkához szükséges technológiák használatát – vélte a szakember.
Poór József, a Selye János Egyetem egyetemi tanára, a Humán Szakemberek Szövetségének elnöke hozzátette: a fent említett kutatásból az is kiderült, hogy Magyarországon a járványt legjobban a hagyományos iparágakban, a szállodákban és vendéglátóhelyeken dolgozók szenvedték meg, az ezekben az ágazatokban foglalkoztatottak száma csaknem 100 ezer fővel csökkent tavaly tavasz óta.
– A HR-részlegek munkája ugyanakkor nőtt, hatékonyságuk fokozódott és sok helyütt jelentőségük további emelkedésére számítanak – fejtette ki. Előadása végén arra a következtetésre jutott, hogy a válság után nem lehet majd visszatérni a járvány előtti helyzethez, a tapasztalatokat mindenképpen alkalmazni kell.
A kutatási eredmények után a GTK duális képzéseiben részt vevő cégek hr területen dolgozó szakembereinek előadásai következtek.
– Ezen előadók a szervezetüket érintő legfontosabb kihívásokat, jó gyakorlatokat ismertették, így a rendezvény résztvevői a gyakorlati életből származó példákkal találkozhattak – emelte ki Dajnoki Krisztina, a szervező DE GTK Vezetés- és Szervezéstudományi Intézet igazgatója.
Vitos Albert, a HSA Group munkaerő-közvetítési üzletágvezetője többek között az online interjúztatás fortélyaiba avatta be a hallgatóságot. Ennek során kiderült, hogy napjaink munkaerőpiaci helyzetében az informatikusoknak kiírt tűzfal építési feladatra kőműves is jelentkezett náluk.
Márton Mónika, a Legacy Kft. ügyvezetője, szervezetfejlesztő elmondta, hogy a pandémiás helyzet első reakciói szervezeti és tanácsadói oldalról a hirtelen befagyás, befagyasztás vagy kivárás volt. Sokan nem látták meg a személyes fejlesztés alternatíváját.
Csoknyay László, a Hill International Kft. Magyarország vezető tanácsadója a Triorgam módszer online alkalmazási lehetőségeit mutatta be, azaz hogyan lehet a személyiségtérképet a sikeres csapatépítés érdekében felhasználni.
A szimpózium záró interaktív előadását Szvoboda Gábor, az ActionLab Kft. vezető trénere tartotta, aki az élmény alapú készségfejlesztés ismertetése kapcsán a vonzalom alapú értékesítés programba engedett betekintést, melynek célja a személyközi hatékonyság fejlesztése.
Sajtóiroda - OCs
