- A kutatások célja, hogy modern genetikai és molekuláris biológiai módszerekkel vizsgáljuk a különböző takarmányadalékok hatását – mondta Bíró Sándor, az Általános Orvostudományi Kar Humángenetikai Tanszékének professzora a november 7-ei nyitórendezvényen.
A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, valamint az Általános Orvostudományi Kar közös kutatásában csirkéken, pulykákon, sertéseken és halakon figyelik a takarmányozás hatását az állatok a bélflóra-összetételére, egészségi állapotára és gyarapodására.
A projekt szakmai vezetője kiemelte, hogy a magyar lakosság fejenként 50-60 kilogramm húst fogyaszt évente, ezért fontos, hogy egyre jobb minőségű takarmányok használatával biztonságos, minél hatékonyabb és gazdaságosabb hústermelés legyen elérhető. A kutatások célja az is, hogy olyan jó minőségű takarmánykiegészítőket állítsanak elő, amelyekkel akár csökkenthetővé válik az antibiotikumok használata.
A projektben azt is vizsgálják, hogyan változik a bélflóra mikroorganizmusainak antibiotikum-ellenállási profilja a takarmánykiegészítőknek a hatására.
A rendezvény keretében előadáson mutatták be a kísérletekben alkalmazott hatóanyagok előállítási technológiáját, és egyebek mellett szó volt a vizsgált gazdasági állatfajok jelentőségéről is.
Bíró Sándor hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a MÉK és az ÁOK szakemberei együttműködnek ennek az átfogó, komplex projekt megvalósításában, mely az állattartástól kezdve a legmodernebb molekuláris biológiai, molekuláris genetikai módszerek alkalmazását is érinti.
Sajtóiroda-MM
