Az országos szinten egyedülálló kezdeményezés célja az adattudománnyal és kapcsolódó szakterületeivel foglalkozó hallgatók tehetséggondozása, valamint az utánpótlás-nevelés, mellyel hozzájárulhat az ország digitalizációjának alapját jelentő ökoszisztéma kialakulásához.
A szakkollégium megalakulását és az ahhoz kapcsolódó szervezeti struktúra létrejöttét Hajdu András, a Debreceni Egyetem Informatikai Karának dékánja jelentette be. A kari vezető elmondta, hogy a Hajós György Adattudományi Szakkollégiumot bejegyezte az Oktatási Hivatal, és a tervek szerint februárban már megkezdheti működését.
- A mesterséges intelligencia, az adat alapú gazdaságra való átállás ma már szinte minden szektort érint. A szakkollégium létrehozásával a kar még több figyelmet fordít erre a területre. Az országban elsőként a Debreceni Egyetem Informatikai Karán jön létre olyan szakkollégium, mely az adattudomány iránt érdeklődő diákoknak kínál minél több fejlődési lehetőséget - fogalmazott a dékán, aki beszédében megemlékezett az esemény névadójáról, Gyires Béla matematikusról is, akinek nagy szerepe volt abban, hogy a valószínűségszámítás, az alkalmazott matematika mentén elindulhatott Debrecenben az informatika egyetemi szintű oktatása.
Gál András Levente, a Nemzeti Adatgazdasági Tudásközpont vezetője videóüzenetében kiemelte: egy éve fogadta el a kormány Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiáját, melynek célja, hogy beindítsa és "felpörgesse" az ország adatgazdaságát.
- Olyan ökoszisztémát kell építeni, ami Magyarország digitalizációs sikerének előfeltétele. Három szakkollégium elindítását és tevékenységét támogatjuk anyagilag, szakmai együttműködések révén, ezek egyik legígéretesebbje a most alakult Hajós György Adattudományi Szakkollégium megalakulása volt. A szakkollégiumok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy 3-4 éven belül nagyságrendileg több olyan szakember álljon rendelkezésre, akik nemzetközileg is versenyképes módon tudnak adatról, adatvagyonról, adatvagyon gyarapításról és hasznosításról gondolkodni, kutatásokat végezni, amivel az adatintenzív iparágak befogadására alkalmassá tehetik az országot - emelte ki a központvezető.
A pénteken megrendezett Gyires Nap másik kiemelt témája a programtervező matematikus képzés 30 éves évfordulója volt, ahol egy kerekasztal-beszélgetésen tekintették át a résztvevők a szakterület fejlődési ívét. Juhász István nyugalmazott egyetemi adjunktus elmondta, kezdetben a programozás oktatása programnyelv oktatása volt az adott hardver és szoftver környezetben, majd olyan oktatási filozófia jött létre, melynek eredményeként ma már programozási elveket, absztrakciókat oktatnak.
A 24. Gyires Béla Informatikai Napon átadták az IK érmet, valamint a hallgatói díjakat, okleveleket. Az IK érmet Ailer Piroska, a Debreceni Egyetem műszaki innovációért és képzésfejlesztésért felelős rektorhelyettese vehette át a kar műszaki, mérnökinformatikai területen történő fejlődésének támogatásért. Az átadást követően a rektorhelyettes méltatta az IK-ra jellemző nyitott gondolkodást, melynek eredményeként hamarosan a mesterséges intelligenciára épülő, önvezető, úgynevezett autonóm gépjármű kifejlesztésén is dolgozhatnak majd a szakemberek és a hallgatók.
Ezt követően átadták a kiemelkedően teljesítő hallgatóknak járó Nemzeti Felsőoktatási Ösztöndíjakat, elismerték a kar évfolyamainak legjobb tanulóit, és oklevéllel jutalmazták a Tudományos Diákköri Konferencián legjobb helyezést elért hallgatókat is.
A program szakmai előadásokkal folytatódott, egyebek mellett a debreceni adat akcelerátor központ kialakításáról, a hibrid anonim üzenetszórás járművek ad-hoc hálózatáról, gépi tanulásról mikroszerviz architektúrákon, az időjárás-előrejelzésben használatos gépi tanulási módszerekről és az ad-hoc hálózatban megjelenő komplex terjedési modellről is hallhattak a résztvevők.
Sajtóiroda - TPL
