Az Erasmus, az ISEP-program vagy éppen az egyetemközi és államközi megállapodások támogatásával a tengerentúl, illetve Ázsia sem elérhetetlen álom a Debreceni Egyetem (DE) hallgatói számára. A kontinensen kívüli országokat célzó pályázatok lebonyolítása megegyezik az európai programok rendszerével.
A hallgatói pályázatokat az érintett karok bírálják el, figyelembe véve a jelentkező motivációját, eredményeit, illetve azt, hogy mennyire illeszkedik a diák képzésébe a kiválasztott intézmény oktatási rendszere, szakmai gyakorlat esetén a vállalat tevékenysége. Az ösztöndíjszerződéseket a kiutazás előtt írják alá a hallgatók. Indulás előtt a Debreceni Egyetem Nemzetközi Irodája széleskörű felkészítést tart a hallgatóknak, és végig nyomon követi, segíti őket a külföldi tartózkodásuk során.
Szluk Eszter, a DE Gazdaságtudományi Kar harmadéves nemzetközi gazdálkodás szakos hallgatója fél évet töltött a mexikói Monterrey-ben.
- A Monterrey Egyetem (Universidad de Monterrey – UDEM) egy magánegyetem, amelynek képzése egyáltalán nem hasonlítható az európaihoz. A külföldi tanulmányutamnak pontosan ez volt a célja, hogy egy más oktatási rendszerben is kipróbáljam magam. Az UDEM képzése lenyűgöző, interaktív és gondolkodásra ösztönöz. A beilleszkedésünket mentorhallgatók segítették. A tanulmányaimat egyáltalán nem akasztotta meg a féléves kint tartózkodásom, számtalan kreditemet el tudtam fogadtatni. Az Erasmus-program által nyújtott ösztöndíj fedezte a szállást és az étkezést is. Sokat kirándultunk, eljutottunk többek között a Karib-tengerhez és autóbusszal átutaztunk az Államokba is – sorolta élményeit Szluk Eszter a hirek.unideb.hu-nak.
A Gazdaságtudományi Kar egy másik hallgatója, Fedor Anett jelenleg is Japánban van, a Josai University vendégdiákja. A gazdálkodási és menedzsment szakos lány az előadásokat japán nyelven hallgatja, az Erasmus-program révén egy tanévet tölt a szigetországban.
- Már gimnazista korom óta érdeklődtem a japán nyelv és kultúra iránt. Applikációk segítségével kezdtem a nyelvtanulást, majd az egyetemen szabadon választott tárgyként felvettem a japán nyelvórát. Szerettem volna a nyelv elsajátítása mellett a kultúrával is részletesen megismerkedni, valamint a japán hétköznapokat megtapasztalni, ezért döntöttem úgy, hogy beadom a jelentkezésem a Josai University programjára. Ez az év mindenképp segít abban, hogy a nyelvi készségeimet új szintre emeljem, az egyetem befejezése előtt mindenképpen szeretnék japán nyelvből vizsgát tenni. Mivel az óráim japán nyelven zajlanak, már rövid időn belül jelentősen fejlődött a nyelvtudásom. Az első félévben főként nyelvórákat és a japán kultúrával kapcsolatos tárgyakat vettem fel, a következő félévben pedig már szeretnék több gazdasági órára járni, hogy a szakmai tudásomat is tovább bővíthessem – mesélt terveiről Fedor Anett.
Az Erasmus-program mellett kisebb mobilitás programok – mint például az ISEP – is támogatja a Debreceni Egyetem hallgatóinak külföldi tanulmányait, valamint nemzetközi szakmai tapasztalatszerzését. A BTK angol-történelem tanárszakos hallgatója, Sáfrány Milán az egyesült államokbeli McDaniel College-ban tanul Marylandben.
- Bármilyen szempontból futottam neki a külföldi félév gondolatának, mindig az USA-nál kötöttem ki. Az Egyesült Államok azért is volt vonzó számomra, mert a szabadelvűség, az individualizmus és a demokrácia meghatározó tényező volt számomra a kiválasztásnál. Az amerikai egyetemek sokat kérnek, viszont rengeteget adnak: a campus úgy működik, mint egy kisebb város, ahol diákok ezrei élnek és az egyetem gondoskodik arról, hogy állandóan programokkal lássa el a hallgatóságot. Amerikában az ember valóban megtapasztalja azt, milyen szabadnak lenni. Két-két angol, illetve történelem tárgyat vettem fel, az angolnál azt tapasztaltam, hogy az oktatók igyekeznek praktikus tudást átadni. Egy átlag amerikai hallgatónak egy félévben 4 vagy 5 órája van. Ez elsőre nem tűnik soknak, viszont a magyar rendszerrel ellentétben a jegyeket nem egy nagy évvégi ZH során szerzik meg, hanem hétről hétre, kisebb-nagyobb beadandó dolgozatokkal. Így hiába van egy hallgatónak sokkal több szabadideje összehasonlítva az itthoni rendszerrel, mégis több idő telik tanulással. Igaz, hogy az Egyesült Államokba való belépéshez rengeteg papírmunkát kell elvégezni, mert a jelentkezéssel párhuzamosan a hallgató felelőssége a vízum megszerzése, ugyanakkor minden nehézséget megér – mondta Sáfrány Milán.
A mobilitási programok a Debreceni Egyetem külföldi hallgatói körében is egyre népszerűbbek, az Erasmus-program keretében kiutazó hallgatók 20 százaléka külföldi állampolgár. Ők elsősorban európai desztinációkat választanak, de érdeklődnek a távolabbi országok iránt is, az előző tanévben például egy kínai nemzetiségű diák Jordániában tanult 4 hónapot az Erasmus-program támogatásával. A Stipendium Hungaricum (SH) program keretében a Debreceni Egyetemen tanuló külföldi hallgatók azonban - az SH-program szigorú szabályozása miatt - az Erasmus programban nem tudnak részt venni.
Sajtóközpont - ÉE
Japán, Dél-Korea, Mexikó és az Amerikai Egyesült Államok - egyebek mellett ezek azok a tengerentúli, illetve távol-keleti országok, ahol a Debreceni Egyetem hallgatói tanulhatnak, illetve szerezhetnek szakmai tapasztalatot. A mobilitási programok révén, a rugalmas támogatási formák segítségével egyre többen jelentkezhetnek a Debreceni Egyetem Nemzetközi Iroda által már meghirdetett ösztöndíjakra.
